Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
87 korszerű bemutatására, amelyet falai között őriznek. A városi térbe zárt, nyomasztó helyszűkével küzdő múzeum így kényszerűen egy olyan tárgyi néprajzi hagyományt kell, hogy ébren tartson, ami érzékelhetően ellenkezik a Fejős Zoltán vezette intézmény kulturális antropológiát és korszerű muzeológiát egyaránt figyelembe vevő új korszakának normáival. így kényszerűen az a helyzet állt elő, hogy a „néprajzi hagyományok” indoor körülmények között bemutatható része a Kossuth- téren tekinthető meg, outdoor része pedig egyre inkább a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén. 15 A Nemzeti Színház és a mellette felépült Művészetek Palotája egyébként semmi más, mint építészeti katasztrófa, az Orbán-kormány kultúrpolitikájának hű tükre. Szakmák (építészek, színháztörténészek), hagyományok (nemzetközi pályázatok, nyilvánosság) semmibevétele az egyik oldalon, ritka erős érdekérvényesítés a másikon. Bárcsak a tartalmat illetően is ugyanolyan erős koncepcióval rendelkezett volna a kormány, mint amennyire a reprezentatív politikai építészet iránti elkötelezettségükben biztosak voltak. Az új Kortárs Művészeti Múzeum egyébként szimbolikus épületként legalább semmitmondó, azaz nem olyan abszurd mértékben nyomasztó látvány, mint Siklós Mária színházépülete, illetve a mellette álló Zikkurat. Az új Nemzeti Színház egész történetében a legszomorúbb persze, hogy a tagadhatatlanul revitalizációra szoruló IX. kerület végül semmit sem nyert. Demján Sándor luxus lakótelepe északon, a Petőfi híd közelében mindössze elveszi a lakóktól a partot, a színház és múzeum neki van nyomva a hídnak. Középütt pedig továbbra is maradt a non-lieu, élénk példáját adva, hogy mire vezet egy korrupciógyanús beruházás, egy agresszív kormány és egy tehetetlen városi vezetés együttes tevékenysége. 16 Eric Hobsbawm, Nations and Nationalism since 1870, Cambridge University Press, 1990 17 Ernest Gellner, Nations and Nationalism, Oxford, Blackwell, 1983, ill. E. G., Nationalism, London, Phoenix, 1997 18 Benedict Anderson, Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism, London-New York, Verso, 1993 19 Egy pillanatig sem állítom persze, hogy Hobsbawm, Gellner és Anderson egységes ál láspontot képviseltek volna a nemzetkonstrukció-érvek történetének kialakításában. Ami azt illeti, a konstrukcionisták számára nélkülözhetetlen érvekkel szolgáló Anderson jóval empatikusabb a nacionalizmus kultúráját illetően, mint Gellner vagy Hobsbawm. Azaz a konstrukcionizmus önmagában még nem jelent sem politikai, sem tudománytörténeti elkötelezettséget. 20 Vö. Anthony D. Smith, Nationalism and the Historians = Mapping the Nation, ed. Balakrishnan-Gopal, London-New York, Verso, 1996, ill. magyarul: A nacionalizmus és a történészek, Régió, 2000. 2. sz. 5-35. GYÖRGY PÉTER I A Kultusz (hűlt) helye - az irodalom (történet) múzeuma
