Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
85 „magát” az irodalmat választó múzeum egyáltalán elképzelhető-e, de attól tartok, hogy nem. Más kérdés, hogy a múzeumi gyakorlatban a kérdések más kontextusban merülnek fel. A kérdés például az, hogy miként tehető az élő irodalom e múzeum falai között is igazán élővé. Esetünkben: vajon miként látszik a nemzet elbeszélhetősége, ez a szöveg, vagy épp szövet abban a társadalmi térben, azaz a város textusában, amelyben a múzeum áll? Vagy épp nem azt látjuk-e, hogy ez az elbeszélhetetlenség ösz- szefüggésben áll a társadalomtudományi, irodalomtudományi magyarázatok átértékelésének bizonyos fokú kényszerével? Nem szorulunk-e rá önmagunk antropologizálására, azaz kritikai önanalízisre, melyet a társadalomtudománynyal kezdhetnénk? Nem akkor járunk-e jól, az interkulturalitás és transzdiszcip- linaritás nevében, ha önmagunk, „a társadalomtudósok” normáit vizsgáljuk? Hiszen az, hogy mi hogyan láttuk a világot, a hagyományt elmondhatónak, azonnal láthatóvá válik a múzeumban, a múzeum által. Szerte a világon olyan kiállításokat láthatunk, amelyek a kánon keletkezését, normarendszerének kialakulását elemzik. Nekünk sincs más lehetőségünk, mint ez. Jegyzetek 'Megjelent: Beszélő, 2004. július-augusztus, 142-151. 2 Kovács Tibor, Fejezetek két évszázad múzeumtörténetéből = A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei, szerk. Pintér János, Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 2002, 10-11., ill. Vadas Ferenc, Új Nemzeti Múzeum és könyvtártervek a századfordulón, Ars Hungarica, 1994. 22. 3 Gábor Eszter, Schickedanz Albert építőművész = Schickedanz Albert (1846-1915) Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek: Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 1996. szeptember 19-től december 31-ig, Bp., Szépművészeti Múzeum, 1996 4 Andrew McClellan, Art, Politics, and the Origin of Modern Museum in Eighteenth- Century Paris, University of California Press, 1999 5 David M. Wilson, The British Museum: A History, London, British Museum Publicians Ltd., 2002 6 Michael Snodin, Karl Friedrich Schinkel: A Universal Man, New Haven-London, Yale University Press, 1991; August Grisebach, Karl Friedrich Schinkel: Architekt, Städtebauer, Maler, Vienna, Ullstein, 1983 7 James J. Sheehan, Museums in the German Art World: From the End of Old Regime GYÖRGY PÉTER I A Kultusz (hűlt) helye - az irodalom (történet) múzeuma
