Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiállítás
285 déséhez és befejezéséhez. A kiállítás technikai tervezése, kivitelezése Tari János, Sztupa Béla, Rajnai Gábor munkája volt. A kiállítás megvalósítása Sztupa Béla közreműködésének köszönhetően annyira új volt, hogy az általa használt technikát a kiállítás megnyitójáig csak az Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában alkalmazták rövid reklámanyagok bemutatására. Ennek lényege, hogy a prezentációhoz nincs szükség hagyományos médialejátszók (VHS, CD- ROM, DVD) alkalmazására, hanem a plazmákba épített MPEG-lejátszók képesek az öt különálló film szinkronban futtatására, amelyek vertikálisan és horizontálisan több helyen kapcsolódnak egymáshoz. Az irodalmi forgatókönyv alapján Tari János elkészítette a filmfelvételeket. A plazmakivetítőn egyszerre futó képsorok az ő javaslatára, korszerű, 16:9-es formátumban készültek. A digitalizált, forgatott és archív filmek vágómunkálatait, valamint a multimédia-fejlesztést Krámos Zsolt végezte. A filmkompozíciók ritmusát Bartók Béla zenéje határozza meg: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művön kívül a 3. zongoraverseny részleteire építettük komplex rendszerré a kiállítás anyagát.19 A kiállítás filmjeinek és multimédiális alkalmazásának elkészítésével egyidejűleg József Attila költészetének képi világához igazodó grafikai arculat kialakítása, és egy animáció20 összeállítása Berecz Zoltán feladata volt. Napjaink vizuális kultúráját a mozifilmek és a televíziók intenzíven, gyakran agresszíven alakítják. A gyors, látványos képi megjelenítés megszokottá vált. Ma már nehéz az embereket megszólítani, figyelmüket felkelteni a jól megszokott, készen kapott látványelemek nélkül. A kiállítás grafikai arculatának kialakításakor számoltunk ezzel az attitűddel is: felhasználtuk a ma oly divatos komputergrafika animációs lehetőségeit, kivételes esetekben háromdimenziós modellezést alkalmaztunk, ugyanakkor erőteljesen építettünk a befogadói aktivitásra is. A grafikus által készített szöveg- és képanimációk keretbe foglalják a filmeket, ugyanakkor szervesen illeszkednek a program egészébe, hiszen a térben egymás mellett elhelyezkedő monitorokon bemutatott képeknek nemcsak tartalmi, hanem formai, sőt zenei kapcsolódását is célként tűztük ki. A képsorok érzelmileg erőteljesen hatnak a befogadóra,21 felkeltik igényét arra, hogy többet is megtudjon József Attiláról: „még nem áll közel a szívemhez ez a költő. Ez a kiállítás impulzust adott, hogy ne nyugodjak bele abba, hogy nem fog elérni hozzám... vagy én őhozzá!” Ennél a látogatónál elértük a célunkat, ő bizonyára kézbe fogja venni a költő köteteit. A legnagyobb gondot a kiállítás anyagának összeállításakor az a paradoxon okozta, amely a technika segítségével bővülő prezentációs lehetőségek és az aktivitásra épülő befogadás individualitása között feszül. A hagyományos kiállításban első pillantásra feltárul a befogadandó anyag mennyisége, a látogatót H. BAGÓ ILONA I Eszmélet-multimédiás, interaktív vándorkiállítás
