Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 212 A Der Spiegel57 kritikusa szerint az író sikerének egyik titka, hogy mesterien idézi fel az emberi viszonyok pokoli zűrzavarát: a szereplőkben a bosszú, a gyűlölet, a szerelem izzik, s ez teremti meg a mű varázsos légkörét. Márai emberi érzéseket jelenít meg egy magát felvilágosultnak valló világban, ahol a posztmodern életideál ridegsége uralkodik... Wendelin Schmidt-Dengler58 egy vallomással felérő megjegyzést is tesz kritikájában: Márai könyvei a keleti bővítés legfontosabb zálogát jelentik számára. Márai műve 2002 januárjában jelent meg Angliában. Az angol kritikák többsége elismerő hangon szól az író eredetileg 1942-ben megjelent regényéről. A kevésbé hízelgő recenziók közé tartozik Lesley Chamberlain véleménye:59 „Márai jó, de nem nagy író.” A recenzens ugyanakkor a regény zeneiségét a mű egyik erényeként említi. A Guardianban megszólaló George Szirtes és Tibor Fischer60 elsősorban a fordítással kapcsolatos problémákat vetik fel, szerintük emiatt nem érvényesülhetett a műben kellőképpen a jellegzetes márais stílus. Fischer az elegáns próza csúcsának nevezi a regényt. George Walden61 egy elveszett klasszikus megtalálásaként értékeli az írót és művét. Anna Shapiro62 a barátságról szóló briliáns értekezést, Carole Angier63 egy régi világ becsületének és kötelességtudatának bemutatását hangsúlyozza. Utóbbi még hozzáteszi: mestermunka, jöhet a többi 19 Márai-mű... A fentiek is érzékeltetik, hogy a regény és írója körül valóságos kultusz alakult ki. S ehhez tegyünk hozzá még néhány tényt. Milos Forman rendezésében tervezték A gyertyák csonkig égnek filmváltozatának elkészítését, mely ma már bizonyosan nem valósul meg, ugyanakkor 2006 márciusában Londonban színpadra állították a művet Jeremy Irons főszereplésével. Az előadás rangját a neves főszereplő mellett az adta, hogy a West End egyik patinás színházában (Duke of York’s Theatre) játszották, heti nyolc előadásban, négy hónapon át... Klaus-Maria Brandauer felolvasóestjei (A zendülők című regényből) Európa több városában arattak telt házas sikert. Mindemellett állam- és kormányfők is kézbe vették Márai művét, ami természetesen ismét növelte az író népszerűségét. Az olasz államfő 1998-ban például ezzel a könyvvel ment nyaralni. Václav Klaus cseh kormányfő a Bertelsmann Kiadó számára adott interjúban azt mondta (Máraira és Szerb Antalra utalva), hogy „a magyarokat olvasom, mint egész Európa”. Orbán Viktor magyar miniszterelnök londoni látogatása során 2002-ben e kötetet adta ajándékba Tony Blairnek... Az igazi siker (és befogadás) egyik fokmérője az íróról szóló, az íróval kapcsolatos szakirodalom megjelenése is. Elsőként Zeltner Ernő mintegy 80 fotóval illusztrált német nyelvű életrajza jelent meg Németországban.64 (E kötet itt azóta megjelent zsebkönyv változatban is, de kiadták Hollandiában és Spa
