Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 208 sége ismert, életrajzát is egyre pontosabban ismerhetjük. Mára többek között elkészült Rónay László „teljes”, csaknem hétszáz oldalas monográfiája,36 megjelent a Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam...31 című képeskönyv, mely az életrajzot illusztráló kétszáz fotójával gazdag betekintést nyújt a Márai- világba, és önálló kötet formájában adták ki az író németországi sikerét taglaló Posztumusz reneszánsz című gyűjteményt.38 Siker Napjainkban Márai egész világot bejáró sikerével találkozhatunk; művei ismertségén, olvasottságán maga az író is elképedne. Nem értené, miként váltak művei oly sok ember népszerű olvasmányává Japántól Olaszországig, Brazíliától Angliáig. „Mindig nyugatra menj. És ne feledd soha, hogy keletről jöttél”39 - mondja A kassai polgárok János mestere. A siker Nyugaton született és Keletről jött: 1990 után a felfedezés újdonságával és a meglepetés erejével hatottak a nyugat-európai országokban a kelet-európai irodalmak „rejtett kincsei”. Ez egy kettőséget jelentett: Márai esetében az elsöprő nyugati siker visszahatott a magyarországi olvasókra és a könyvkeresletre (idehaza lecsengőben volt az újdonság ereje), bár nem értünk egyet azzal a megállapítással, hogy a magyar- országi siker csak a nyugatinak köszönhető. Idehaza 1990-től megjelent már valamennyi fontos műve, ugyanakkor ismét ráirányították a figyelmet az íróra és műveire. Másrészt ebből egyfajta átértékelés is következett: mindazok a művek, melyek a siker megalapozói voltak, például Olaszországban, idehaza nem a legsikeresebb és legértékesebbnek tartott regények. A gyertyák csonkig égnek immár csaknem millió példányos sikere nem feltétlenül tükrözi a magyarországi ízlést, különösen nem az irodalomtörténeti megítélést. Irodalomtörténészeink közül többen alacsony színvonalúnak értékelik a kinti siker alapműveit. Berlinben például A gyertyák csonkig égnek színpadi bemutatója után az alkotók és a közönség beszélgetése kapcsán vita bontakozott ki arról, hogy tényleg jó műnek számít-e Márai regénye. A nézők közül egy hölgy azzal védte Márai alkotását egy magyar irodalomtörténésszel szemben, amivel az író maga is a legtömörebb definícióját adta mesterségének egy 1947-es interjúban: „Amikor az a pince, ahol ostrom alatt laktam, felszabadult, bejött egy orosz katona. »Mi a foglalkozásod?« - kérdezte. »író vagyok.« »Az jó, arra szükség van.« Csodálkozva kérdeztem, hogyan érti ezt? »Az írók azt mondják ki, amit mi gondolunk.«”40 Tehát a nyugati siker idehaza csodálkozást, egyfajta „zavart” okozott, ugyanakkor a Magyarországon fontos és alapműként számon tartott Szindbád hazamegy kinti megjelenése még várat magára. (Va
