Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
209 lószínűleg a lengyel olvasók vehetik kézbe elsőként az író e remekét Tereza Worowska készülő fordítása jóvoltából.) Természetesen védhető ez azzal, hogy túlságosan magyar könyvről van szó: Krúdy Gyula és sok belső - történelmi, kultúrtörténeti stb. - összefüggés ismerete szükséges e mű olvashatóságához, ráadásul nehezen fordítható. Ehhez társul még az a tény is, hogy Marcus Bieler nem igazán jó fordításában Vaduzban 1978-ban már megjelent41 e regény németre átültetett változata, mely szinte teljesen visszhang nélkül maradt.42 A gyertyák csonkig égnek angol kiadását a német fordításból készítették. A nyelvi elszigeteltség problémáját az író is érzékelte, ennek lenyomatát őrzi A néma nyelv című, 1938-ban született írása.43 „Ne ábrándozzunk, és ne hitegessük magunkat, hogy irodalmunkat »ismerik« külföldön. A keserű igazság az, hogy nem ismerik. A külföldi szakember, az író, a kutató bizonnyal hallott Petőfiről, Madáchról, az olasz olvasó kezébe kapott néha egy Herczeg-regényt, néhány divatos kortársunk sikeres művei tömegeket érdekeltek Németországban, Olaszországban, Hollandiában. Egy-egy író kitör néha a nyelv börtönéből: de a magyar irodalom évszázada nem tudott kitörni. Nyelvünk a világ számára néma nyelv. [...] A magyar irodalom a világ közkincse lesz akkor, ha a magyarság kitör a történelmi internáltságból, amelybe az elmúlt évszázad kényszerítette...” Ez utóbbi megtörtént, s talán immár (Márait szabadon idézve) a magyar irodalom is megtörtént a világirodalommal, többek között éppen a fenti sorok írójának művei révén. De mi történt a második évezred küszöbén Máraival és A gyertyák csonkig égnek nyugat-európai megjelenését követően a magyar irodalommal, hiszen e sokféleképpen értékelt regény csak nyitánya volt egy napjainkig tartó, bizonyos jelenségeiben nehezen megmagyarázható sikernek. Vizsgálódásunk elején le kell szögeznünk, hogy Márai regényei, még életében, több alkalommal és országban megjelentek. Felsorolásszerűen megemlítjük A zendülők egészen korai, 1931-es párizsi megjelenését44 vagy a jelenkori legnagyobb sikert jelentő Olaszországban és Németországban megjelent műveket: Itáliában három könyve jelent meg 1998-ig,45 Thomas Mann hazájában pedig harminckét megjelenést regisztrálhatunk, közte A gyertyák csonkig égnek két kiadását.46 (Furcsa, hogy a regény már több évtizeddel a milliós siker előtt megjelent, de nem ért el átütő sikert. Ilyen szempontból különösen érdekes az az eddig még nem publikált naplóbejegyzés, mely e regény sikerének lehetőségéről elmélkedik: „December 13-án, pénteken, csináltam egyféle Luca- széket: tizenegy papírszeletre tizenegy kérdést írtam, lehetőségekre, életre és halálra vonatkozó kérdéseket, minden éjjel egyet olvasatlanul eltéptem, s az utolsót, a tizenegyediket, december 23-án éjjel, Vigilia előtt éjszaka elolvasMÉSZÁROS TIBOR I Az élet orgazdája az ember. Vágy a teljes életmű után
