Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
13 LAKNER LAJOS Múzeum, emlékezet, elbeszélés A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése Emlékezet és történelem A 19. században jelentős változás következett be a múzeumok történetében. Korábban egyrészt a természetrajz határozta meg a gyűjtést, másrészt a gyűjteményekbe csak kevesen nyerhettek bebocsátást. A múzeumok még a 18. században is a természetről való tudás és az értelmiségi lét letéteményesei voltak.1 A következő századtól azonban a természetrajzi gyűjtemények is egyre inkább csak annyiban voltak érdekesek, amennyiben az ember múltjáról, történelméről árultak el valamit. A gyűjtemények és a kiállítások új témája a nemzet és a nemzeti közösségben élő ember múltja lett. Míg kezdetben a tárgyak szépségük és különlegességük révén lehettek érdekesek a gyűjtők számára, mostantól azért lettek értékesek és pótolhatatlanok, mert képesek voltak a múlt megjelenítésére, a történelem átélhetó'vé tételére. A múzeumok ekkor váltak a közösségi emlékezet helyeivé. Korábban az emlékezetnek mind a memória (raktározás), mind a monumentum (emlékjel) jellege fontos volt, idővel azonban, ahogy a gyűjtemények egyre gazdagodtak és a múlt egyre fontosabbá vált a jelen számára, mindinkább az utóbbi vált dominánssá. Érthető, hogy - mindezzel párhuzamosan - a gyűjtemények egyre inkább veszítettek (el)zártságukból. A kollektív emlékezet és a nemzeti identitás alakítása folyamatának ugyanis csak akkor lehettek hatékony eszközei, ha minél szélesebb közönséget vonzottak, minél szélesebb körben adhatták át az általuk elsajátítható tudást.2 így érthető, hogy az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum tisztviselői is elsőrangú feladatuknak tekintették a nemzet nagyjai arcképcsarnokának a megteremtését. A nemzeti Pantheon elsődleges hivatása a polgári nemzet identitásának alátámasztása és erősítése volt.3 Később a Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület gyűjteménye szintén a pantheonizáció eszméjén alapult.4 1867-ben a magyar művelődés történetének kiemelkedő alakjait bemutató szoborpantheont állítottak föl a múzeum előcsarnokában.5 Az Ernst-gyűjtemény megalapítása, mely az 1890-es évekre tehető, ugyanúgy a nemzeti történelem kultuszában LAKNER LAJOS I Múzeum, emlékezet, elbeszélés. A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése