Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Gyűjtemények

137

«Dr. Jókai Mór«. Szabadjegy a Dunagőzhajózási Társaság hajóira, évi szabadjegy az államvasutak összes vonalaira és arcképes szabadjegy a Déli Vasút osztrák és magyar vonalaira. Továbbá: feladó vevények és nyugták, köztük a Hirlapirók Nyugdíjintézetének nyugtája 199 korona 83 fillérről, ez évi januári befizetés. A Jókai szemüvege. Kifizetett szabószámla: egy sötétszürke Ferenc József öltönyért 120 korona. És végül: egy öt lírás papírban.”

76 Kornitzer Béla, Jókai Máménál, Magyar Hírlap, 1935. jan. 6.

77 A jelenleg lappangó tárgyakból számos látható az író születésének századik évfordulójára megjelentetett albumban, pl. a 38., 107. lapon, a tál a 26. oldalon látható. Jókai Album: Képek, adatok, okmányok Jókai Mór életéből, i. m. 107.

78 Komáromi Jánosnak, a Petőfi Ház „őrének” éves beszámolóiból: „A Petőfi-Ház mostani épülete ugyanis, mint azt sokszor jelentettem hét esztendő folyamán, egyáltalán nem való múzeumi célokra. Az egyes tárgyak észrevétlenül, de biztosan pusztulnak benne.” (Jelentés a Petőfi Társaság elnökségének, 1929. szept. 22., Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára, ltsz. 4559/355.) „A Petőfi-Házban, mikor oda beköltöztem, meglehetős rendetlenséget találtam. Hogy csak egy példát említsek: A Pilvax-beli márványasztal lapját a mosókonyhában találtam, alsó vastalapzatát pedig a szenespincében. [...] Nagy volt a rendetlenség különösen a Jókai-nagyszoba szekrényeinek alsó, nem üvegezett részeiben, ahol Jókai könyvtárának egy része teljes össze-visszaságban hevert. Eötvös József báró két kötetje a titkár-őri lakás előszobájának egyik sarkába volt elhányva.” {Jelentés a Petőfi Társaság elnöksége számára a Petőfi-Házban idők folyamán eltűnt tárgyakról, 1924. jan. 9., Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára, ltsz. 4559/355/9.)

79 [Tudósítás] Szózat, 1925. máj. 16. Ugyanez a Független Magyarországból: „A nagy költő hagyatékának kétségtelenül egyik fénypontja a Petőfi-Háznak Jókai által lakott helyiségébe visszahelyezendő dolgozószoba, melynek díszes berendezését maga özv. Jókai Mómé fogja úgy elhelyezni, ahogy azt a költő életében használta.” [Tudósítás] 1911. szept. 23., 11.

80 Ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárának tulajdonai.

81 Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Ereklyetárában találhatók. L. Jókai Mór babér- koszorúi = Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban (1823- 1875), katalógus, szerk. Simon V. Péter, Bp„ Múzsák, 1988, 128-130.; Laborfalvy Róza babérkoszorúi és mandolinja = Uo. 130-131.

82 Jelenleg a Természettudományi Múzeum földszinti termében látható.

83 N. N., Jókai-ereklyék kiállítása: A Magyar Nemzeti Múzeum anyaga, Szózat, 1925. május 15., 12.

84 Sikabonyi Antal, Jókai-emlékkiállítás a Nemzeti Múzeumban, Magyar Bibliofil Szemle, 1925., 61.

85 Porkoláb Tibor, „Üldözöttje a hatalomnak”: Egy fejezet a Jókai-regényből = A

KALLA ZSUZSA I Dolgozószoba mint műalkotás