Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Gyűjtemények

AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról

138

forradalom után: Vereség vagy győzelem? szerk. Cséve Anna, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001, 87.

86 1964-ben a Művelődésügyi Minisztérium megbízást kap arra, hogy a „régi állag megóvásával tervezze használhatóvá a villát”, Jókai romos, de még lakható valamikori épületét, s beköltözhessen a Madártani Intézet. Az elhatározás ellenére a romos házat lebontják, s a helyébe épült modern kétszintes irodaépületben kap az író Jókai egy 12 négyzetméteres emlékszobát. Vö. Szombathy Viktor, A „MadarakHáza’’ lesz Jókai villája, Magyar Nemzet, 1964. júl. 1. Az épületből 2005-ben kiköltöztetik a tulajdonos és működtető, az Országos Természetvédelmi Hivatal intézményeit, az ornitológiái könyvtár kivételével. A történeti értékű kert és az emlékhely sorsa parlamenti interpellációk, politikai viták kereszttüzébe kerül.

87 Jókai Mór (1825-1904), kiállítás születése százötvenedik évfordulóján, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1975, rendezte Szekeres László

88 Rónay László, Útkeresés - úttévesztés, Literatura, 1975. 140.

89 Fábri Anna, Az eltűnt Magyarország Jókaija, Új Horizont, 2000. 3. sz. 13-18.; Fried István, Öreg Jókai nem vén Jókai: Egy másik Jókai meg nem történt kalandjai az irodalomtörténetben, Bp., Ister, 2003, kül. A Jókai-befogadás állomásai és dichotómiái, 167-193.

90 „Ma Jókai elsősorban ifjúsági olvasmány és ebben a minőségében tölt be nemzetnevelő feladatot.” Szerb Antal, „A jóbarát Jókai” — Jókai Mór, vál. és bev. Fábri Anna, Bp., Új Mandátum, 1998, 251.

91 Lakner Lajos, Múzeum, emlékezet, elbeszélés: A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése = Az irodalom emlékezete: Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (jelen kötet első tanulmánya)

92 Magyar Országos Levéltár iratanyaga: A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztály iratai (XIX-I-4-t -2-t-PIM).

93 Az utóbbi tíz év Jókai alakját érintő kiállításaiból: A márciusi ifjak nemzedéke, Magyar Nemzeti Múzeum, 1998; Napfény és holdfény: Jókai világai, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000; Gyümölcsfák, rózsák, regények, Jókai Emlékszoba, Svábhegy, 2001; Jókai-emlékkiállítás, Tardona, 2001; Jókai és a Svábhegy, Hegyvidék Galéria, 2007

94 Bori Imre, A magyar „fin de siécle” írója: Jókai Mór = B. I., Varázslók és mákvirágok, Újvidék, Fórum, 1979, 5-121.; Szörényi László, Mítosz és utópia Jókainál = Sz. L„ „Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., Magvető, 1989, 138-163.; Szilasi László, A selyemgubó és a „bonczolókés”, Bp., Osiris-Pompeji, 2000; Wéber Antal, Jókai Mór, Bp., Elektra Kiadóház, 2001; Fried István, Öreg Jókai nem vén Jókai, i. m.; Nyilasi Balázs, A románc és Jókai Mór, Bp., Eötvös József, 2005; „Mester Jókai”: A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón, szerk. Hansági Ágnes—Hermann Zoltán, Bp., Ráció, 2005