Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
127 csak sírukon túl juthatnak el: a halhatatlanság előcsarnokába. Mindaz, ami őt otthonában környékezte, egy nemzet hódolatáról beszélt neki.”63 Mikszáth a fentiekkel szemben tárgyilagosan közelít a dolgozószoba világához. Kiegyensúlyozott, derűs környezetet lát, minden misztikum nélkül: „Az emeletet ellenben egészen az öregúr kényelmére építették, csinos ebédlővel, melyet pompás faragású velencei bútordarabok ékesítenek, tágas dolgozószobával, melyben elférnek könyves szekrényei és a világ minden tengeréből összehordott kagylói. Ezt szellős kényelmes hálószoba egészíti ki. [...] mivel közös a háztartás, a paritás eleve azt kívánja, hogy az öregúrnak is legyenek külön vendégei az emeleten, amelyekhez viszont Fesztyék mehetnek fel. Ezek is csupa ismerősök, az öregúrnak a barátai, tarokkpartnerei, ezek is a jókedvüket hozzák ide és csak a pénzét viszik el a gazdának.”64 A Jókai-emlékhely a Petőfi Házban A hatalmas, nagy gonddal összegyűjtött tárgyegyüttesből - rendhagyó ötlettel65 - már az író életében múzeumi intézményt kíván kialakítani a magyar állam. 1894-ben, az 50 éves írói jubileumot ünneplő nagyszabású események közepette a kultuszminiszter megígéri a közönségnek egy Jókai-emlékhely létrehozását. A tervek szerint a párizsi világkiállításról egyenesen a Nemzeti Múzeumba szállították volna a relikviákat.66 Ezt az állami gesztust, amely - akárcsak a nemzeti díszkiadás az életművet - lezárná az életutat s élve mumi- fikálná Jókait, megzavarja Nagy Bellával kötött házassága.67 A váratlan fordulat nyomán támadt indulatok, a közintézmények tanácstalansága, majd Jókai halála után a fiatal özvegy nemzeti érzelmekre nem tekintő gyakorlatiassága68 és a Jókai családtagok közötti vita - mindezek az elemek együtt - megakadályozzák, hogy a hagyaték teljes egészében a nyilvánosság elé kerüljön az 1909- ben megnyíló Petőfi Házban.69 Erre csak két évvel később kerül sor, amikor többszöri parlamenti vita, majd miniszteri jóváhagyás után Jókainé megkapja a hagyaték fejében igényelt életjáradékát.70 A Petőfi Ház erős hivatalos pozícióit, „nemzeti gyűjteménnyé” válását jelzi a hosszan tartó tárgyalások kimenetele. Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója által felbecsült, 140 ezer korona összértékű tárgymennyiséget az előzetes elképzelésekkel szemben nem osztják el a fővárosi múzeumok között, a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum semmit nem kap belőle, minden a Petőfi Házba kerül. A döntés értelmében az eddigi emlékszoba helyét a Bajza utcai ház teljes emeletét elfoglaló emlékhely váltja fel.71 Ennek központi helyisége lett Jókai rekonstruált dolgoKALLA ZSUZSA I Dolgozószoba mint műalkotás
