Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 128 zószobája, ahol a „nagy költő íróasztalát és kézikönyvtárát maga özvegy Jókai Mórné fogja elrendezni úgy, amint abban a percben volt, amikor a nagy költő kezéből örökre kihullott a toll.”72 A fenti idézet rámutat a kialakítandó kultuszhely már születésekor meglévő ellentmondásaira: egyszerre kellene megjelenítenie a hajdani Bajza utcai fogadószoba legendáját, a termékeny és ünnepelt író alakját, ugyanakkor közvetítenie kellene a halál pillanatának misztériumát is. E kettő együtt megoldhatatlan feladatot ad a berendezőknek, mert Jókai halála már az Erzsébet körúti lakásban73 következett be, amely jórészt Nagy Bella ízlését tükrözte. Másrészt ennek az otthonnak az ismertsége, népszerűsége meg sem közelítette az írd előző élethelyszíneiét. A Vasárnapi Újság képriportja74 alapján megállapítható, hogy a 12 négyzetméteres, hosszúkás szobában lélektelenül sorakoznak egymás mellett az író bútorai, bár érdekességük, jelentéses erejük nyilván nem csökken a látogatók szemében. Egy, az író halála után, a lakás kiürítésekor készült tudósítás szerint meglehetősen sietősen, zilált állapotban kerül ládákba a hagyaték, az utolsó évek kéziratai, noteszai is sokáig rendezetlenül hevernek, „a kegyelet poézisét elűzi a házbér- stájgerolás prózája”.75 A nyilvánosság elől Elnök utcai lakásába elzárkózó özvegyet elvétve felkereső riporterek beszámolóiból ismert,76 hogy Jókainé még az 1930-as években is számos, jelentős tárgyat megőrzött férje hagyatékából, sőt, emlékmúzeum berendezését tervezgette. Ezeknek a daraboknak ma már csak töredéke ismert: megsemmisültek a svábhegyi villa Jókai tervezte festett, magyaros bútorai, Jókay Józsefné sarokpadja, Jókai kedvenc Rákóczi-kori órája, jobb kezének bronz öntvénye, a Szentpétery József ötvösművésztől kapott ezüsttál a „Hunyadi János a várnai csatában” című jelenettel.77 Közgyűjteménybe kerül viszont a komáromi tulipános láda, Jókai anyjának tükre, az író csigái, kártyái, Réti István Jókai-portréja, az író akvarellje édesanyjáról és Nagy Belláról, a Dohány utcai Jókai-Petőfi lakásból való nevezetes metszetsorozat darabjai a francia forradalom szereplőiről. A hagyaték sorsa a múzeumba kerülés után Az utóélet fordulatai a Jókai-relikviáknak a már a bevezetőben említett, másik sajátságához vezetnek el minket. A katalógust lapozgatva bizonyára feltűnik majd az olvasónak, milyen sok helyen szerepel, „hiányzó” tárgyról van tudomásunk. A „raktárrendezés során azonosított” kifejezés pedig azt jelenti, hogy a műtárgy a korábbi leltárkönyvekben nem szerepel, tehát látható,
