Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
125 mészeti erők jelenlétére egyedül a Feszty Árpád tervezte kandallóban égő tűz utal. Az eleven lények hiánya - nem tartozik a szobához se a korban divatos papagáj, se szobakutya, se dísznövény - növeli az enteriőr múzeumi jellegét. Minden bizonnyal nem tudatosan, inkább magától értetődően, ugyanakkor erőteljesen hatnak a szemlélőre a gyűjteményszerűen, tömegesen tartott tárgyak. A Jókai által mindig gondosan felhúzott, különböző hangokon kopogó, ütő órák különös akusztikus élményt adtak, s a szó szoros értelmében figyelmeztettek a múló időre. Egy „hatalmas óra, még Rákóczi korából való [...] nemcsak azt olvasni le az óra lapjáról, hogy hány óra van, hanem azt is milyen hónap, hányadikán, milyen nap van [...] a holdjárást, a napjárást, a csillagképeket”, egy különös kis óra a kandalló párkányán „berreg”, az asztalon egy nagyobb óra „kotyog”. „A két szekrény közt egy öreg rezes óra méregeti az idők folyását, s nagy vontatva azt mondogatja, hogy - »kety, koty, így, úgy«!” Az egzotikus kagyló-, csiga-, kőzetgyűjtemény darabjai, amelynek „aligha van az országban párja”,52 „amelyek hallgatózó fülnek Vineta regéiről búgnak mélabús meséket, úgyszólván leltári tárgyai [...] a költő kiapadhatatlan fantáziájának.53 A keleti tárgyak a Jókai által csupán képzeletben bejárt távoli tájak, a világ, a természet ihlető jelenlétének szimbólumai. Az európai könyvművészet remekei, az idegen nyelvű szakkönyvek, enciklopédiák a nagyvilág szellemi birtokba vételét példázzák:54 „A fal mellett két nagy üveges szekrény tűnik szemünkbe, amelyek egyike tele van mindenféle díszkötésü becses könyvvel, a másikban pedig a költő saját művei vannak, eredeti szövegben és fordításokban, a földnek ki tudná hányféle nyelvén. Még csak afrikai nyelv is van benne vagy három!”55 A botgyűjtemény - nyilvánossá tett történeteivel együtt56 - Jókai szerteágazó kapcsolatrendszerére figyelmeztet. Fontos szerepük van az enteriőrben elhelyezett műszereknek: a távcső, a mikroszkóp, a légnyomásmérő nem csupán Jókai technikai-természettudományos ismereteire, érdeklődésére utal, hanem valamiképpen a felfedezés/feltalálás, az ember által uralható jövő dinamikus víziójára is. A Jókai-enteriőr olvasatai Ez a bonyolult, metaforikus jelképrendszer minden bizonnyal nem egyes elemeivel, hanem egészében hat, minden látogatóra másként, az egyéni olvasatok végtelen variációit kínálva. Herczeg Ferenc visszaemlékezéseiben fiatalkori borzongását idézi a zajos Feszty-szalon elzárt különlegességének számító KALLA ZSUZSA I Dolgozószoba mint műalkotás
