Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 120 szerű enteriőr kialakítására. Fogadott lányával, Jókai Rózával és vejével, a festő Feszty Árpáddal egy államtól kapott telken kétszintes villát építtet az epreskerti művésztelepen.19 Hármójuk közös szándéka nem pusztán egy kettős művészotthon létrehozása - a Feszty hatalmas történelmi pannóinak megfelelő műterem és egy nyugodt dolgozószoba kialakítása az idősödő Jókainak sokkal inkább életformaváltásra készülnek, eleven társasági életre alkalmas terek kialakításán fáradoznak. Ez az elkülönülésre, munkára kevés lehetőséget adó helyzet jócskán befolyásolta Jókait közvetlen, személyes közegének megtervezésében. Feszty historizáló műterme Fesztyék távlati célkitűzése az építkezéssel egy újszerű társaséleti forma meghonosítása a fővárosban.20 A ház ehhez alkalmazkodó historizáló díszlete több velencei és muranói palazzo motívumainak adaptációja, amelyet Feszty vázlatai alapján építész fivére tervez meg. A belső terek közül elsősorban a fogadóhelyiségeket, a nyilvános tereket teszik hangsúlyossá, reprezentatívvá - fürdőszoba például nincs a kétszintes villában -, velencei régiségkereskedőknél válogatják össze a berendezést. Feszty 100 négyzetméteres műterme21 lesz az épület lelke, amelyet nem elsősorban dolgozóhelyiségnek, hanem szalonnak használtak,22 itt ünnepük például Jókai 70. születésnapját. Az egyre szélesebb kör számára nyitott műtermek divatja, a köztérré alakuló privát tér igénye, vágya minden bizonnyal a művészfejedelmi reprezentáció bécsi Makart-féle irányát23 követi. Ez a műtárgyként funkcionáló, historizáló elemekből összeállított belsőépítészeti alkotás a faburkolatból és a gerendás mennyezetből, a faragott ajtókból és galériákból, a nagyméretű festményekből, szobrok, nippek tömegéből, agancsokból, állatbőrökből, hangszerekből, drapériákból, fegyverekből áll össze egyetlen egésszé. Egyvelegével olyan látványt hoz létre, amelynek minden eleme felfejthető jelentést hordoz - ugyanakkor hierarchia nélkül, teljes egymásmellettiséggel, szeszélyesen kapcsolja össze az idő és tér távoli pontjait. Utal a művész témáira, vonzalmaira, szellemi kötődéseire, élettörténetére, kapcsolatrendszerére. A fantasztikus, bizarr térkiképzés követelménnyé válik, a berendezésnek minél karakteresebben kell eltérnie a józan polgári belsők kényelmétől, célszerűségétől. Az ún. Makart-műterem a historizmus jellegzetes műfaja, méltányos minden korábbi stílushoz, egyenrangúan kezeli őket, jó példája a „rangkülönbségek történelmi szférában való megszüntetésének”,24 az értékes, a különös, az érdekes, a mutatós tárgyak
