Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)

Levelek

megyek Önhöz. Ám Ön ezúttal talán korábban érkezett, előbb, mintsem én megmozdultam volna: úgy látom, már nyílik is szobám ajtaja... Ó, igen! Ön az, valóban Ön az! Jöjjön, jöjjön, foglaljon helyet itt a karszékem mellett, Is­ten hozta, Isten áldja! Ünnepeljük együtt ezt a szép napot, melyen hazája hő­si szellemére emlékezik a világ, s kiáltsuk együtt: Éljen! ÉljenM\ ... Most pe­dig engedje meg, hogy a karjára támaszkodjam, menjünk csak át a másik szo­bába, ahol az unokaöcsém zongorája áll... Csak lassan! így, ez az! Itt vagyunk ...Foglaljon helyet a zsámolyon, én ideülök Kegyed mellé. Játsszék, játssza el a legvidámabb darabot, amelyet ismer ... Nagyon szép! Nagyon szép! Min­denkiből örömteli kiáltás szakad fel, s ugyanazt ismétlik, amit nem sokkal ez­előtt én kiáltottam: Éljen! Éljen! ... Ó jaj, nem hallok semmit, nem hallok semmit! Fel tudja fogni ezt a csapást? így minden álmomba végül belehasít a fájdalom! Igen! No de Ön amúgy is szomorú, nem akarom még inkább elbú- sítani, massime a mai nap örömünnep kell legyen az Ön számára, csakúgy, mint hazája számára. Köszönet a néhány sorért, melyet latinul írt, négy Cice­rótól idézett szóval válaszolok rá: Tibi gratulor, mihi gaudio! S Ön még csak nem is volt elégedett az eredménnyel, melyre ily rövid tanulás után jutott! Hiszen Ön óriásléptekkel halad! [...] Isten vele, drágám. Ex corde. [...]24 2S. N°. 33 Noto, ’907. március 19, kedd Drága Barátnőm! Igen! Kedves, szeretetteljes levélkéje ma délelőtt érkezett meg, éppen a dé­li harangszó előtt egy órával. Szívből köszönöm! Már este kilencre jár, de nem akarom, hogy anélkül múljon el ez a nap, hogy akárha csak néhány sort is írnék Önnek, csak hogy elmondjam, milyen végtelenül hálás vagyok azért a kedves figyelmességért, hogy éppen ma26 érkeztek el hozzám szeretetteljes szavai s az a kedves kis virág - melyet nem ismerek -, mely szentnél is drá­gább nekem: a Flaischlen-kötet lapjai közé helyeztem. Délután meglátogatott néhány barátom, akik még emlékeznek rám, így nem tudtam írni, de most ne­kilátok, mielőtt lefekszem. Az a mély mélabú, mely úrrá lett rajtam, s amelyről legutóbbi levelemben írtam, mára enyhült kissé, de a fájdalmak - Istenem! - vég nélkül gyötörnek. Látja, ma délelőtt nem ment le más a torkomon, csak egy kis tej és egy kevés 24 Az eredeti szövegben is magyarul szerepel. 25 A következőkben elhagyjuk a «G. Cassone» aláírást. 26 Március 19: Szent József napja, Cassone névnapja. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom