Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)

Levelek

Drágám! N°. 312 ’909. április 10. szombat, délután 4 óra Ma, a harmincadik születésnapodon hosszú-hosszú levelet szerettem volna ír­ni neked, de nem sikerült: már késő délután van, s meg kell elégednem azzal, hogy pár sort írok csupán. Különben talán jobb is így, legalább nem oldom fel szívem minden melegét, minden neked szánt gyöngédségét egy hosszú monológ­ban; hanem csupán egyetlen, édes, kedves szóba sűrítem: a te drága, szép neved­be: Margheritám! így teszek hát: s te ebből az egy szóból kiolvasod mindazt, mit egész lelkem, a szívem, vagyis amit szív és lélek neked kíván. Akarod tudni, mi­vel töltöttem a mai napot? Nos: jókor fölkeltem, hajnali öt óra volt, s mindjárt rád gondoltam, gyöngéd gondolataim hozzád szálltak, hogy ágyad körül egy szép himnuszt zengjenek. Azután odaültem az asztalhoz, hogy lemásoljam, jobban mondva, hogy megírjam azt a verset, melyet ezzel a levéllel együtt, születésnapi köszöntőként küldök, vigyázz rá nagyon, hiszen a tiéd. Nem mesélem el, hogy s mint vagyok, hiszen a mai s a holnapi nap nem busongásra való: elég az hozzá, hogy már majdnem délután öt óra, és még mindig itt ülök az íróasztal mellett, hogy elmondjam... végtelenül szeretlek... s azt kívánom... de hiszen te nálam is sokkal jobban tudod, milyen örömöket kíván számodra a szívem. Remélem, hogy te és kedves barátnőd jól vagytok, mi több, remekül. Csó­kold meg a nevemben mindkét kezét, s kívánj neki kellemes húsvétot, mikép­pen én kívánok neked. Drágám, egyetlenem, Margheritám, szívem! Szeretettel csókolom a homlokod, miképpen ma reggel csókjaimmal borí­tottam a drága kisleány, a kleine Margit fényképét is. Isten veled! A tói pour toujours Óra notturna11 Beppód. Nel sopor della nőtte immerso tace A me tutto d’intorno: io veglio e penso. Penso a te, mio diletto! La falcata Luna mi manda i suoi raggi d’argento 77 77 Hirsch Margit 1908. március 10-én kelt (vagyis egy évvel korábban küldött) német nyelvű levelének Giuseppe Cassone által készített költői átirata. A levél eredetije fenn­maradt a Cassone leveleit tartalmazó dossziéban, amelyet a római Accademia Nazionale dei Lincei kézirattárában őriznek - mindmáig katalogizálatlanul. Cassone abbéli szándékáról, hogy verset szeretne írni Margit levele alapján, egy korábbi leve­lében már tett neki említést (109), 1908. március 16-án. Amikor egy évvel később, 1909. április 10-én, a hölgy születésnapja alkalmából elküldi neki a költeményt, a szi­cíliai költő ugyanabban a borítékban elhelyezi az ihletforrást, Hirsch Margit neki írott német nyelvű levelét is. Ily módon az Cassone leveleivel együtt fennmaradt. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom