Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
728 12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT ciával - talán az arisztokráciát kivéve a férfi családfőtől vagy alkalmazójuktól függő személyek, ebben a helyzetben szellemi, erkölcsi önállóságuk, döntésképességük is igen korlátozott. Ez az oka, hogy a morális kettősség, a férfihűség problémaként nem kerül elő a naplóban,1661 annál inkább aggódik Bártfay a tőle valamilyen módon függő nők sorsáért, magától értetődően vállal felelősséget értük kapcsolatuk idejére.1662 Időről időre jóvátételt követel magától, a lelkiismeretét megnyugtató tettek sorát rögzíti. Mint gyám, elhunyt barátjának jogi képviselőjeként tárgyal a Barthos-család szőlejének eladásáról, intézi Paulina 6 éves öccsének árvaellátását, magához veszi joghallgató testvérét.1663 „Ö [Barthos András] engem nagyon kedvelt, ki azt tőle nem érdemlém. - Sőt hibáztam is ellene, ha - az - hibám. Adja isten, hogy azt minél előbb jóvá tehessem ’s a’ boldogul- tat kiengeszteljem.”1664 Jozefinát értékes ajándékokkal, figyelmességekkel igyekszik kárpótolni. „Karácson ünnepe. Reggeli után megmutatá nőm új selyem köpönyegét, ’s újra köszöné, hogy az csináltatám neki.”1665 Fontos számára, hogy támaszt nyújthat Nina családjának. „Bár sokáig tehetnék jót, ’s belátnák, hogy a’ mit teszek javokra szolgál.”1666 A Paulinával való szakítás napjaiban írja a naplóba: „Jót tenni a’ hol lehet, ah, olly édes, megnyugtató érzet.” Majd pár sorral lejjebb: „Különben is az arra kivántató költséget mire fordítsam egyébre? - úgy látszik nem sokára épen senki sem lesz, kire azt örömest fordíthatnám.”1667 A másokról való gondoskodás, a kölcsönös bizalom, lojalitás igénye köti össze Bártfay privát életének magatartásformáit a felelősségteljes grófi titkár gondolkozásmódjával, moráljával. 12.4. A TESTI KAPCSOLATOK LEÍRÁSA A szexualitás, Bártfay hétköznapjainak része, fontos számára, hogy életének ezzel a szféráját is precízen számon tartsa, mégsem szövegszerűen jelenik meg a bejegyzésekben, és semmi okunk rá, hogy feltételezzük, leveleiben vagy a Paulinának küldött naplóban érintette volna ezt a területet. A test csaknem minden vonatkozásában szükséges rosszként, gondozandó, ellátandó tartozékként jelenik meg Bártfay gondolkodásában, az ösztönökkel együtt az ember állati része - szemben az intellektussal, a lelkiekkel. „Mennyit küzdünk az állatisággal, [...] ’s még is, jönnek pillanatok mellyekben a’ lelki felsőség 1661 A kor naplóírói - Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós - Bártfayhoz hasonló természetességgel beszélnek párhuzamos kapcsolataikról, futó kalandjaikról, szerelmi életük dilemmáiról. Lásd Veress Dániel, Rajongók, hódolók, szeretők = Uő., Férfibú..., I. m., 83-86. 1662 Wesselényi apaságát vállalva anyagilag és érzelmileg is igyekszik gondoskodni a Versényi néven a Tänzer- intézetben nevelkedő leányairól, csakúgy, mint más, házasságon kívül született gyermekéről.. Ismert, hogy életveszélyes sérülést szerzett egy pesti német színésznő miatt vívott párbajban: „tisztességesen, becsületesen, de úgy viselkedik mint egy őrült.” - írja róla Széchenyi. - Idézi Veress, I. m., 81. 1663 Fáy András sokáig nem veszi nőül gyermekei anyját. Amikor a Pest megyei közgyűlésen felolvassák „a hallgatóság előtt a frissen egybekeltek nevét, »...a jelenlevő Fáy felháborodva rögtön elhagyá a termet, menekült a bámuló, s már őt üdvözölni készülő hivataltársai közül«.” (Idézi Völgyesi, Fáy..., I. m., 152.) - Mégis anyagilag teljes mértékben gondoskodik családjáról. Mint gyám nevelt lányára és Nagy Gusztáv néven anyaköny- veztetett gyermekére jelentős ingatlanokat irat végrendeletében, majd igyekszik egyengetni a felnövekvő fiú hivatali pályáját. 1664 1 83 8. augusztus 7. 1665 1 83 8. december 25. 1666 1 839. október 1. 1667 1839. április 20.
