Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT 727 kedvem volt ott. Kis Lilának édességeket vettem: Kostyálnénak pedig egy pár körtvélyt. Szép nap és tiszta est.”1658 Nehéz megmondani, ez a sokféleség, a nyilvánosan megélt harmonikus házasság mel- lett/mögött kiépülő érzelmi és szexuális kapcsolatrendszer mennyire lehetett általános Bártfay környezetében. Normann Hans Ungarn Das Reich, Land und Volk című, 1833-ban született útleírásában érdekes összehasonlítást tesz az elsősorban Pesten tapasztaltak és a német állapotok között. Éppen a női társaságban kötelező modor, a nemi erkölcs, a házastársi hűség gyakorlata és a feleket összekötő érdekek szorossága tekintetében lát jelentős kulturális különbségeket: amatőr antropológusként figyeli a két nem viszonyát. „A társas életben a nőkkel való érintkezés igen szabad, és azt hiszem, hogy egy északnémet divatbaba a magyar urak nyers tréfáira ezerszer elpirulna, avagy azt gondolná, hogy rossz társaságba tévedt, hacsak egyszer is jelen volna egy olyan társas összejövetelen, amilyen a legjobb családokban szokásos. Gyakran hallunk bizonyos káromkodásokat, amelyek semmi mást nem jelentenek, mint azt az aktust, amelynek életünket köszönhetjük. Ezenkívül a legjobb társaságokban is hallunk nyers kétértelműségeket, anélkül, hogy a hölgyek ezen megbotránkoznának. Nagyot tévedne mégis az, aki azt hinné, hogy ezeknek a hölgyeknek gondolkodása avagy életmódja erkölcstelen. Egy szűz lány ártatlansága Magyarországon olyan erős vár, amelyet nem lehet megostromolni. Ezzel szemben egy férjes nő szemérme nyílt piac, ahol mindenki ki- és bejárhat, anélkül, hogy megkérdeznék »kicsoda, honnan, hová«. Éppen azért Magyarországon az asszonyok hűsége nem biztos jószág, nem axióma, amelyre esküdni lehet. A férj rendszerint tudomással bír drága házasfele szíve bőségéről, de a feleség mégis drága marad neki, mert toleráns, filozófus, jó keresztény és éppen azért megengedi asszonyának mindazokat az élvezeteket, amelyeknek ő maga is hódol. Nem így van ez Észak-Németországban, ahol a férfiak a leggonoszabb kicsapongásokra jogosítottaknak érzik magukat, ami alatt feleségüket örök szüzességre kárhoztatnák. Természetesen csak kevés nő nyugszik bele ebbe az elátkozott helyzetbe, hanem inkább elválik férjétől vagy hűségesen utánozza annak életmódját. A magyarországi házasságok azonban az uralkodó vallás alapján nem olyan könnyen bonthatók fel, s ha a házasfelek mégis elválasztatnak, örökös büntetésük, hogy új házasságot nem köthetnek. A magyar férfi éppen azért megtartja feleségét, az asszony férjét, s az utóbbi azt gondolja, hogy a rossz asszony is jobb, mint a semmilyen asszony, ellentétben azzal az állítással, hogy asszony nélkül élni jobb, mint a legjobb asszonynyal.”1659 A Társalkodó egy 1837-es cikke viszont bírósági eljárás megindítását javasolja házasságtörési ügyekben, azzal érvelve, hogy „befészkelvén magát pedig valamely szörnyeteg, vége az egységnek, vége a szeretetnek és a bizalomnak, vége a nevelésnek, házi kormánynak és haladásnak, vége a boldogságnak éspedig nemcsak a ház, hanem a haza boldogságának is, mennyire ti. ez a házéval összefügg; ezért a nőcsábítónál nagyobb gonosztevő nincs; s ugyan van-é honn, mellyben ezek számára büntető törvény nincs hozva?!”1660 Bártfay és a vele kapcsolatba kerülők nők viszonyának magyarázó keretet ad a nők korabeli társadalmi státusza: az a tény, hogy nem rendelkezhetnek független egziszten1658 1 839. október 8. 1659 Idézi Siklóssy, I. m., 99. 1660 Uo., 153.
