Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
722 12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT mint bárhol az országban, sok munkáskézre van szükség a szolgáltatások - mosás, varrás, vendéglátás -, az építőipar területén és a szaporodó manufaktúrákban.* 1624 A Terézvárosban élnek legnagyobb számban napszámosnők, ahová Bártfay a prostituáltak miatt látogat. A napló példa arra is, milyen lehetett az eleinte alkalomszerűen, bármilyen ellen- szolgálatásért majd később állandóan és kizárólag pénzért szexuális szolgáltatást kínáló nők életpályája, körülményei. A prostitúciót fenntartó és ösztönző másik ok a férfiak egyre jobban kitolódó házasodási életkora, ami az 1830-as évek végén 30 év körül van, de a folyamatosan özönlő bevándorlók miatt egyre növekszik.1625 Francsics Károly, veszprémi mesterlegény évekig vezetett naplója az egyik példa,1626 hogy a vele egy háztartásban élő szerelmével, akit súlyos betegségében testileg is gondoz, megfelelő anyagiak híján évtizedekig nem köthet házasságot, reménye sincs rá.1627 Ezt a tendenciát jelzik vissza a memoárok is: „A megélhetés bizonytalanságában és nehézségében nem mindenkinek volt bátorsága megházasodni. A házasságok száma évről évre szemmel láthatóan csökkent, és az emberek természetes szükségletüket mindenféle ál- utakon igyekeztek kielégíteni. A szüzesség szép erénye is erősen szenvedett, holott erre az előző időkben nagy gond volt.”1628 Mivel a jómódú polgári családok szigorúan tiltották a lányok esküvő előtti nemi életét, ezért az egyedülálló férfiak állandó, stabil vendégkört jelentettek a szociálisan alsóbb rétegekből jövő, a különböző városok között mozgó, lakóhelyüket gyakran cserélő prostituáltaknak. A kérdés fenti, társadalmi vonatkozásait meglehetősen pontosan látta már a kor publicisztikája is: „Komolyan szólva, mi igen nagy foltját az emberi társadalomnak látjuk abban, hogy ilyen lények létezhetnek, és még sokkal nagyobb bajnak tartjuk azt, hogy számos itt elő nem sorolható oknál fogva létezniük kell. Erről azonban jámbor óhajtások nem segíthetnek; itt gyökeres orvoslásra volna szükség, és ez is, mint sok ezer társasági bűn, p. o. kártyajáték, orzás, henyélés stb, csak úgy volna kiirtható, ha a társaság alapjai fenekestül megfordíttatnának, a bírhatásba és ke- reshetésbe egyenlőbb arány hozatnék, a megélhetés egyenlő feltételévé a munka tétetnék, de a munkát okvetlenül díj követné, s mindeneke előtt (mi azonban ezekbül természetesen következnék), ha a családi élet minden hazai polgárra nézve mellőzhetetlen életszükséglet lenne. Ekkor kevesbülnének a bűn alkalmai, nyerne az erkölcsiség... [...] felügyelet nélkül kószáló - vagyis a beszédmód, a viselkedés, a megjelenés a fogalom használatának elsődleges jellemzője, nincs köze a szexuális kihágáshoz. Mátay, I. m., 188-189. 1624 Bácskai, Társadalmi..., I. m., 205-209. 1625 Bácskai Vera, Pest társadalomtörténete a házasságkötések alapján = Tanulmányok Budapest Múltjából, XXI., 1979,49-101. 1626 Hudi, Francsics..., I. m.; Uő., Egy veszprémi..., I. m.; Francsics Károly borbélylegény iratai = Dobrossy, I. m., 122-127. - erről Vörös Boldizsár, Napok, emlékek..., 1. m„ 3-4,127-134. 1627 Sajátos módon a prostitúciót elősegítő tényező a házasfelek közti gyakori korkülönbség, vagyis hogy az idősebb korban házasodó férfiak fiatal nőket vesznek el. Angliában ebben az időszakban mindkét nem később köt házasságot, és ennek köszönhető a prostitúció iránti kereslet csökkenése. „Egy olyan rendszerben, ahol mindkét nem képviselői viszonylag későn kötnek házasságot, nagyobb valószínűséggel találjuk nyomát a házasságon kívüli szexuális aktivitásnak, mint ott, ahol a felekkorán házasodnak. Ám jó okkal feltételezhetjük, hogy a házasságon kívüli szexuális aktivitásnak jóval kisebb mértékben velejárója a prostitúció akkor, ha mindkét nem képviselői későn házasodnak, mint olyan rendszerben, ahol csak a férfiak kötnek későn házasságot (amire Firenze lehet a példa). Ha mindkét nemben sok az egyedülálló, akkor mód nyílik a megismerkedésre, az alkalmi viszonyokra, s mérséklődik az igény a prostitúcióra. Ezzel szemben, ha minden fiatal nő egy-egy idősebb férfi felesége, akkor nő annak valószínűsége, hogy a fiatalok kurvákhoz járnak (bár, ami azt illeti, Firenzében a helyhatóság állítólag azért létesített hivatalos bordélyt, mert a fiatalemberek inkább egymást keresték föl.)” Ruth M. Karras, A szex, a pénz és a szajha = Léderer, I. m., 41. 1628 Idézi Siklóssy, I. m., 87.
