Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT 723 A társaság anomáliáiban rejtezik ennek oka, mint mindennek, mit egyesek rossz hajlamainak szeretnek tulajdonítani.”1629 A lányok többsége rendkívül fiatal - Paulinával, Ninával egykorú nőkkel találkozhatott itt Bártfay - az első szabályozás ugyan 17 évben jelöli meg az alsó korhatárt, de ez többnyire ellenőrizetlen, betarthatatlan marad. A városi prostituáltak utánpótlását a vidék adja. A házasság előtti nemi élet megítélése Magyarországon már ekkor is területenként eltérő, de a nem kívánt terhesség mindenképpen a lakhely elhagyására, a történtek mindenáron való eltitkolására ösztönöz.1630 Kölcsey fiktív védő beszéde a gyermekgyilkos anyáról a kilátástalan helyzetbe került, a társadalmi normákon kívülre kerülő megesett lányok egyik lehetséges döntésének a hátterét rajzolja fel.1631 A másik út a nyilvánosházba vezetett, a közkórházakban szülő leányanyákat sokszor már ott felkeresik és szerződtetik a kerítőnők a csecsemő elhelyezése fejében. Az irodalomban, publicisztikában megjelenő kéjhölgyfigurák többnyire „bukott angyalok”, nem erkölcseik, hanem naivitásuk, tapasztalatlanságuk áldozatai.1632 „Ah! Könnyű a csillapult indulat hideg óráiban szenvedelmek legyőzéséről elmélkednetek; de az ifjú érzelem hő pillanataiban a legnemesebb keblű hölgy is sokkal gyarlóbb - mert hiszen ember - mintsem, hogy őt egy gyönge lényt, ennyi szenderítő gőz, avagy csak egy pillanatra is önfeledés mámorába ne meríthetné.” - írja Kossuth a Pesti Hírlapban 1841-ben.1633 Álláspontja némileg eltér a kor orvostudományáétól, amely a férfit szexuális vágyakkal születettnek tekinti, míg úgy véli, a nőben ez a késztetés csak a másik nem hatására születik meg, de abban egyetértenek, a nő „elcsábításában”, elzüllésében erkölcsileg mindig egy férfi a bűnös.1634 Kuthy Lajos novelláiban is hangsúlyos motívum, ahogy a női lélekben „szenvedélyek terméketlen szele zúg az össszvetört ágak között”: „...oh a nőkebel, feneketlen hona az egymást nyeldeső örvénynek, melly egyaránt hányhat fel döglött szörnyeket, vagy világérő gyöngyöt.”1635 Bárfay naplója szerint is a testi vágyakkal szembeni gyöngeség, a szenvedélyeknek való kiszolgáltatottság nem csak a férfiak, hanem az emberi nem közös sajátja. „Az ember csak ember míg él, azaz: gyarló portéka. Mennyit küzdünk az állatisággal, mennyit 1629 Dessewffy Aurél cikke a Világ 1841. 43. számában. - Idézi Siklóssy László, I. m., 138. 1630 Fáy András visszaemlékezése szerint: „[...] hogyha valamely faluban hajadon vagy özvegy nőszemély esett meg, több mérföldnyi körben terjedt el gyalázatának híre, a személynek haját levágták, fejét bekötötték, vele ecclésiát követtek, a templom cintermében ült szégyenszéken, csak huzamos penitentiatartás után vegyülhetett az egyház gyülekezetébe.” - Idézi Siklóssy László, Uo„ 85. 1631 Ugyanerről szól tréfás (?) hangnemben Vörösmarty Gábor diákja is: „S hogy mosolyog istenadta fattya! / ’Épen ollyan, mint az édes atyja.’ / Mit csináljunk, mit tegyünk galambom? / ’Én tudom, hogy a Dunába ugróm.’” 1830. VMÖMIL, 75. 1632 Fábri Anna az 1840-es évek regényeit elemezve állapítja meg, hogy a nők esetében az „előnytelen rendi helyzet”, a közösségen kívülivé válás vezet „bűnös kapcsolathoz” és áldozattá váláshoz. Másrészt, hogy a nők életpályája egyértelműen „a pénz hatalmának van alárendelve”. A szépirodalom történetsémái egyértelműen bizonyítják, a „kevésbé szerencsés születésű nők csaknem eredendő áldozatmivoltát”, tehát „nem egyszerűen egyéni választáson múlik az erény vagy bűn útjának követése”. Fábri, „Határozz”..., I. m., 144-146. 1633 Idézi Siklóssy, I. m., 135. 1634 Ezt az álláspontot mutatja be E. M. Sigsworth - T. J. Wyke, Prostitúció és nemi betegségek a Viktória-korban = Léderer, I. m., 144. - A középkor éppen fordítva vélekedett, veleszületettnek a női bujaságot tekintette: lásd M. Karras, I. m., 37. A női szexualitás zabolátlanságáról, a fegyelmezetlen viselkedés típusairól A nők felülkerekedése című fejezet = Natalie Zenon Davis, Társadalom és kultúra a kora újkori Franciaországban, ford. Csaba István, Erdősi Péter, a verseket fordította Kappanyos András, Balassi, Budapest, 2001,117-138. 1635 Völgyesi Orsolya idézi a Cilley Borbála (1841) illetve a Balítéletek (1842) című novellából. Völgyesi, Egy siker..., I. m., 104-105.
