Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
706 II. NŐI ÉLETPÁLYÁK (1): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY 11.3.4. Lelki közösség, levelezés, naplócsere A fenti darab témája, az önmegtagadás, a szilárd helytállás a méltatlan körülmények között Bártfay számára a legfontosabb, legnemesebb emberi gesztus, amely a közönséges tömeg fölé emel. Úgy érzi, ez a helyzet alkot hidat közöttük, ez ad azonos lelki élményeket kettőjük számára. „Azután olvasám P[aulina].. naplóját, mig ebédhez nem szólítottak. [...] Sok helyütt úgy látszott mintha leikéből olvastam volna. - Miért kell neki is az önmegtagadás’ nyommasztó állapotában élnie? miért nem olly boldog, mint szép lelke érdemelné? [.. ,]”1530 Érdekes egybeesés, hogy Kölcsey Antónia naplója hasonlóan ír bezártság-érzéséről, reménytelen életkilátásairól. A szerelmi örömökről való lemondás motívuma a kor regényirodalmában is gyakori. Ebben a körülményeket elfogadó, belenyugvásra építő éthoszban közös sajátosság, hogy nem csupán a rideg valóság elviselésére ösztönöz, hanem erénnyé emeli a bánat nemes legyőzését is. Az ember feladata, hogy önmagában találjon vigasztalást vagy ahogy Bártfay fogalmaz: „életörömöket készítsen magának”. Az antikvitás hagyományából ismerős sztoikus erkölcsfilozófiát és a szelíd, józan biedermeier életvitelt az önfegyelem, az önuralom gyakorlása hozza közös nevezőre. A szenvedélyek elutasítása, a belső nyugalom, a nemes méltóság mindenáron való megőrzése, akár szűkös körülmények között, reménytelennek látszó helyzetekben is, a napló vissza-visszatérő hangsúlyos gondolata. Állhatatosság, ragaszkodás, hűség, kitartás és áldozathozatal elveink, érzelmeink oltárán, az önazonosság szilárd megőrzése - ezek azok az értékek, amelyek Bártfay számára magában és másokban a legfontosabbak.1531 Nem csupán a változatlan érzelmek, a stabilitás, a bizalom, ami értelmessé teszi Bártfay számára a Paulinával folytatott kapcsolatot. Ezekben a bejegyzésekben bukkan föl a hit is, ami a naplóban nem kifejezetten vallási élményre utal, inkább egyfajta hétköznapi transzcendencia megtapasztalása. „Sokat, sokat kellene összejegyeznem a’ mult évről; az rám nézve sok tekintetben terhes és fájdalmas volt. Azonban megsegített isten. És részesültem olly örömekben is, mellyek éltem’ legédesebbjei közé számítandók. Tapasztalám olly bizonyságait a’ szeretetnek ’s szives föláldozásnak, mellyet napjaimat földeríték ’s az éltet kívánatossá teszik. Ezek felejthetetlenek maradnak előttem.”1532 Összegezve: Paulinának a naplóból kirajzolódó vagy barátnője által megőrzött levelei alapján felvázolt alakja semmiképpen sem felel meg a hozzá írott emlékversek nyomán kialakult képnek. Kettejük kapcsolata nem felel meg a tipikus biedermeier románc idálképének, a fiatal, tapasztalatlan lány iránt érzett vonzalomnak, mint ahogy korábban az idősebb, műveltebb, elérhetetlen asszony, Jozefina iránti szerelme sem. Azt a bonyolult elvárásrendszert, ami a korszak városias, polgári feleségszerepét kijelölte, megerősítették az irodalmi minták. „Tudtam, hogy ha nőt veendek egykor, szelíd, igénytelen, szende teremtés leend a’ keresett leány, kinek becsületes szive, családélet keblét gazdagítsa, mint termék arany, ’s ne köztetszés kulcsául legyen, jók rosszak kezén forgó pénz gyanánt [...] azért lelkes fenszálló, túlművelt hölgyeket örömmel látok uralkodó széken, társas termekben vagy színpadon; de kinek nőre van szüksége, hogy házi életet adjon és 1530 1839. január 31. 1531 1838. május 28. - Hasonló még: 1838. június 10., 1839. január 2. 1532 1 838. december 31.
