Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
648 8. BÁRT FAY KAPCSOLATRENDSZERE 8.3.2. Kölcsey és Szemere A szöveg indulása után fél évvel halt meg Bártfay egyik legközelebbi barátja, Kölcsey. A kapcsolat a napló idejére már szintén majdhogynem emlék. Alakja sokféle formában bukkan fel a naplóban, egészen másképp őrzi magában, mint Kazinczyét. A szöveg Kölcsey elvesztését hol lüktető fájdalommal említi, hol lázas tevékenységhez kapcsolódva eleveníti fel.* 1189 „Első gondolatom - Kölcsey’ elhunyta volt. Nincs szóm érzelmi állapotomat kifejezni. Szívszorulást érzek tegnap óta. [...]- Elmenék B[áró], Wesselényihez (a’ Vadászkürtbe, 45 szám alatt) akkor dictalta a’ folyamodást Gräffenbergbe mehetés végett; közlöttem vele Kölcsey halála hírét, melly őt szinte megrázta.”1190 Kettejük barátsága látszott legjobban igazolni a kortársaknak azt a meggyőződését, hogy Bártfay született kapcsolattartó. Személyes találkozásaikban képes feloldani Kölcsey tartózkodását, s leveleiben jó érzékkel adagolja az érzelmes közvetlenséget, az oldott humort, az éles szemű megfigyeléseket, a jól értesült pletykákat, valamint sikerrel ajánlja fel szolgálatkész, de mégsem alázatos vagy tolakodó segítségét.1191 Mindig tudja, hogyan lehet a másiknak örömet szerezi, részletesen leírja, hogy dicsérte Károlyi György Kölcsey levelének stílusát1192 és miket hallott „nemes vitái”1193 felől. Kiváló diplomáciai érzékkel simítja el a nézeteltéréseket, megpróbálja enyhíteni Kölcsey meg- bántottságát Bajzával szemben, amikor az későn jelzi, hogy írást várna tőle az induló Kritikai Lapok élére: „Én Bajzától nem is várhatok jónál, deréknál egyebet: s bizonyosan És a mit itt természet nem teve, Hűség tévé. Az árva gyermek és A jó Bramín egymáshoz forradának. Nemes lelkű! a hív Bramín te vagy; A hálás gyermek én vagyok. Léni A másik én. S a melly nap tégedet Nekünk adott s barátid’ hű körének, Hogy élj sokáig s boldogul, könyörgünk. Oh hallja meg a hűség esdeklését Az ég. Légy példánk, gyámolunk, vezérünk És a mit eddig tettél, tedd tovább is, Te, s hozzád méltő nőd, szeressetek. - Kazinczy..., I. m., s. a. r. Gergye, 89. A biedermeier férfibarátság kultusza jegyében írott születésnapi köszöntő főalakjának, a Bártfayt megszemélyesítő bráhminnak rendkívül gazdag korabeli kontextusa van. „Egy virág van az emberi életben, mindenütt illatozó: Tartaria sivatagjain, Siberia dermesztő jegén s Hindostán mosolygó virágain. Mindenütt termi gyümölcsét, a szerencsében ízletesét, a bajokban vigasztalót, a halál révénél hívet - és e gyümölcsnél nincs jobb a világon. A barátság ezen virág, a jó s erényesnek barátsága, mellly áldozattól nem fél s magát általdja alázattal.” Vajda Péter elbeszélése: A’ két bramin. Folytatásokban jelent meg az Athenaeumban, 1838. január 14-től. 1189 Erre lásd részletesebben a 3.3. A közélet eseményei a naplóban című fejezetben (3.3.2.2. Az 1830-as évek ellenzéki köreiben: 1828-1836) és a 3.7. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet című fejezetben a 3.7.4.5. Ferenczy István Kölcsey-szobra valamint a 3.4.2.1.1. Eötvös József Kölcsey-emlékbeszéde című alfejezeteket. 1190 1838. augusztus 30. 1191 1838. március 13., a pesti árvíz napja. - Valószínűleg a Históriai vázolatok a két magyar haza egyesülése s Magyar- országnak a Részekhez való joga felett című Kölcsey-írásról van szó, amelyet Horvát Istvánnak az 1837. május 22- én a XVI. országos ülésen mondott beszédére cáfolatként készített. KFÖM 1. kötet, s. a. r. Szauder Józsefné és Szauder József, Szépirodalmi, Budapest, 1960, 130-1263. - Kölcsey Ferenc 1838. február 14-i levelében említi, hogy hamarosan Bártfayn keresztül postázza Szemerének ezt a munkáját. Kölcsey, Levelezés..., I. m., 112. 1192 Bártfay László levele Kölcsey Ferencnek, 1830. december 25. = Kölcsey, Levelezés, II., I. m., 112. 1193 Bártfay László levele Kölcsey Ferencnek, 1831. március 16. = Uo.
