Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA 623 eredetiek-e, de a lapnak szüksége van arra, hogy színvonalas cikkekkel töltsék meg, így még a bizonytalan eredetűekkel is megeshet, hogy lehozzák. Bártfaynak ebben a nyilvánosan nem vállalt, de érzelmileg mégis teljes intenzitással megélt konfliktusa mögött ott rejlik a Bajzával és a Toldyval szembeni ellenszenve vagy legalábbis ambivalens viszonya. Viselkedését indokolhatja ugyanakkor az is, hogy bár Bártfay nem vállalkozik önálló publikálásra, de magát - minden bizonnyal - mégis az írói elithez számítja, ismeri a szerkesztőség belső nehézségeit, és ki is használja bennfen- tességét. Tette talán egy olyan ember látlelete, aki folyamatosan kacérkodik az alkotói pozícióval, s aki talán ebben a pontosításban tudja fitogtatni műveltségét és naprakészségét (a hivatkozott művet 1838-ban olvassa, a kérdéses mű az előző évben, Stuttgartban jelent meg németül),1003 s még barátját, Szemerét is belevonja a vitába. Naplója szerint eleinte könnyedén, „nagy mulatsággal” hallgatja a szerkesztőség helyreigazítását, s kifejezett örömmel várja a folytatást: „Tréfát akarván tenni, az Athenaeum’ szerkesztőségének e sorokat irám, kézírásom’ változtatásával: Figyelmeztetés Kurucz Pál számára. A’ f[olyó]. é[v]. Athenaeum’ 61. számában e’ czikk olvasható: »Napoleon bemenetele Moszkvába« Hunfalvi Jánostól. Kérdés támad: eredeti e az vagy nem? Ha igen, miért nem tétetik ki, hogy ollyan? ha pedig nem eredeti, miért nem idéztetik a’ forrás, mellyből vétethetett? - De akár eredeti akár nem, fönmarad megfejtése annak is, ki volt az a’: CAULAINCURT? E’ pár kérdés megérdemli az ellenőrködést. Pest, Máj. 23d. 1841. Labanc Lipót. Ezen sorokat levél formában lepecsételve a’ postára adám.”1004 - „Az ebéd végén Szemere P[ál]. jött. Ebéd után fölolvasá a’ mit Vörösmarty verséről »Kis leány baja« írt.1005 Én pedig közlém vele az Athenaeumhoz intézett tréfát, [.. .]”1006 - „Kerestem Vö- rösmartyt, de nem találtam: tehát meglátogatám Bajzát. Nagy mulatságomul szolgált hallgatni, mit irt Labanc Lipót figyelmeztetése ellen - csak azt várom, hogy nyomtatásban megjelenjen ’s tudjam ki’ nevében lesz a’ felelet, azonnal válaszolok ’s a’ tréfát tovább folytatom; eddig nem gyanítják hogy én vagyok.”1007 - „Az Athenaeum’ 65d. számában olvasám a’ Labanc Lipót Figyelmeztetésére adott szerkesztői választ.”1008 Az utolsó bejegyzés is jelzi, hogy Bártfay nem egészen ezt a reakciót várta az Athe- naeumtóh „Nem értjük Labankj!] Lipót úrnak azon bölcsességét, miért írja Figyelmeztetését Kurucz Pál úr számára, holott ez úr sem irá, sem, corrigálta, sem szerkeszté a’ kérdésbe vett czikket; sem az athenaeumi Hírlapi ellenőrnek nem egyedüli írója? Valami baja lehet Labank [!] urnák ezen Kurucz Pállal ’s igy akarta rá epéjét kiönteni; ezt sejteti, honnan fú e’ kis szellő, ’s mi gyárban készült e’ Figyelmeztetés.”1009 Vagyis Bajza azt hiszi, hogy az ismeretlen „ellenőrt” az ellentáborban kell keresni, s ennek megfelelő tónusban i°03 1839. július 2. - Németül: de Sor, I. m. - Valamint: 1838. március 13. 1004 1841. május 23. - A valódi név Armand Coalaincort (1773-1827) francia tábornok, vicenzai herceg, Napóleon bizalmas barátja. Az ő oroszországi hadjáratról készített emlékiratait publikálja népszerű, olvasmányos formában Charlotte de Sor [d’Eillaux Désormenk]. 1005 A kis leány baja (1835) = VMÖM II., 201. - A rendkívül népszerű költemény körül sajtóvita bontakozott ki, Csató Pál a Hírnök 1838. 33. számában támadja meg, Bajza a Figyelő ben, 1838. október 2-án válaszol. Szemere írása az Athenaeumban jelent meg (Szemere Bertalan, Mű és élv, Athenaeum 1841. június 8., 68. sz., 1073-1081), keletkezését a Bártfay-napló alapján datálja a kritikai kiadás. (VMÖM II., 601.) 1006 1841. május 25. 1007 1841. május 26. 1008 1841. június 2. 1009 Ellenőrködés, Athenaeum 1841. június. 20., 1038.
