Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE VITÁIG... 591 országház megépítése, de az ő generációja valójában már idegenül mozog az egyre inkább polarizálódó közéletben. A másik jelölt Tahy Károly,741 a megye aljegyzője lett.742 Közben a főrendek szeptember 23-án közel négy hónap után újra tárgyalják a szólásszabadság sérelmét: nem ismerik el a kormányzat jogsértését, így nem engedik át az Alsótábla feliratát.743 Bártfay bejegyzéséből kitűnik, az országgyűlési hírekkel együtt értesült a Szatmár megyei korteskedés számára kellemetlen részleteiről is. „Jákó: ki jó sokáig pipázva nálam pozsonyi dolgokrul beszélt; nem tagadá, hogy a’ Njagyjkárolyi nemesek’ itatása Rába által grófi rendelésből, legalább megegyezéssel történt. Ez nem jól történt szükség sem volt rá; leghelytelenebb pedig az, hogy a dolog köztudomású. Egyébiránt J[ákó]. nézetei nem enyimek; én útálom az úgynevezett jesuitismust.”744 Bártfayt rendkívül érdekelte Deák beszéde, bizonyára barátja, Wesselényi sorsa miatt, de kiolvashatta belőle a koncepciós perek folytatásának lehetőségét is, vagyis azt, hogy nem szűnt meg az ellenzéki politikusok személyes veszélyeztetettsége.745 Deák nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a törvénytelen eljárások jogilag menthetetlenek. A „bírói függetlenség szatírája”, ha puszta vélemény alapján hűtlenségi pert lehet indítani, „ha a királyi fiskus szabad tetszésétől függ valakit nótára húzni [hűtlenségi perbe fogni], s a bíróság önkényétől a nótát elhatározni: hol van akkor a köztanácskozások szabadsága?” Az ifjak pere a szabad egyletalapítást korlátozza, Kossuthé a magánlevelezést - mindkettő súlyosan törvénysértő. Sőt a bizonytalan törvényi szabályozás rosszabb „az abszolutizmus akármely fokozatánál”, mert bizonytalanságban tartja az embereket, elvész a „személy- és vagyonbeli bátorság”, vagyis anarchia fenyegeti az országot. Beszéde végén ismét a teljes nyilvánossághoz és elsősorban a reformértelmiséghez fordul: „.. .mi kik e pályára felléptünk, nem éppen a legkellemetesebb pályán járunk, mert ha állhatatosan meg fogunk maradni elveinknél, mindenünket, éltünk boldogságát is kockáztatjuk.” Mert a „haladás” sérti a magánérdeket, nem lesz megértő sem barát, sem rokon, „idegenkedés, üldöztetés” várható. „Ezek eltűrésére erős kebel kell; de ha ezen pályán járók feje felett a főhatalomnak pallosa lebeg, akkor Magyarországon vége haladásnak.”746 Az 1840. november 12-i közgyűlés leírásának érdekessége az adminisztrátor, Prónay Albert ülésvezetésének, intézkedéseinek, viselkedésének bemutatása. Bártfay értékelése egybevág más forrásokkal. Prónayt 1837 októberében József nádor javasolta e tisztre, „ki741 Tahy Károly (1798-1841) 1819-től Pest megye tiszteletbeli aljegyzője, 1825-től alszolgabíró, 1829-1836 között főszolgabíró, majd Pest megye aljegyzője. Családja a 16. századtól meghatározó szerepet játszott a megye tisztikarában. 1832-ben a másodalispáni tisztre pályázott Földváry Gáborral szemben. Uo., 46, 223. 742 1839. szeptember 21. - 1839. szeptember 24. „De később nagy és többrendű csendesítgetések után a’ zúgás megszűnvén, Fáy András szólott ’s kimondá, hogy az Administrator küldöttség által hivattassék vissza. Ez megtörténvén, Dubraviczky lemondott a követségről. A’ dolog, nem foghatni meg miért? voksolásra bocsáttatott - s ekkor mindenfelől bujtogatások hangzottak, hogy Dubraviczkyra legyen a’ voksolás, - mert, úgy- mondák a’ bújtogatók (kik között aranysinoros ruhások is voltak, mint szemeimmel láttam), Dubraviczky elvállalja a’ követséget, ha megválasztatik. Egynek, ki engem is a’ lépcsőn lemenet oda akart bírni, hogy D[ub- raviczky]..ra voksoljak, azt valék kénytelen mondani, hogy nem voksolok, mert látom hogy komédiáznak: a’ ki nyilvánosan s önkényt lemond, miként lehet arra voksolni? - A’ voksszedő bizottság a’ boltozat alatt ült, melly a’ két udvar köztt esik a’ nagy lépcső előtt. A’ karzaton, hol az asszonyok szoktak állani, a’ Schamnburg- Bárnburgi Herczeg is jelen volt (a’ Nádor második hitvesének, Herminének testvére). - Midőn a’ V[árme]gye- háztól kijöttem féltizenkettő volt.” 743 Erdmann, Országgyűlési..., I. m., 76. 744 1839. október 1. 745 1839. november 4. 746 Deák Ferenc, Országgyűlési beszéd a szólásszabadság sérelmeiről, Pozsony, 1839. október 2. = Molnár, Deák Ferenc..., I. m., 222-234.
