Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
592 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... emelte nem mindennapi műveltségét, mindenki által becsült nyugodt, megfontolt jellemét, törvénytisztelő magatartását”,747 Toldy pedig 1837-es titkosszolgálati jelentésében, derék, erkölcsös, mérsékelt, de túlságosan gyengekezű embernek mutatta be.748 6.I.5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS BEZÁRÁSA (184O. MÁRCIUS-ÁPRILIS) A kormányzat és az ellenzék közötti patthelyzetben Deák Ferenc taktikus viselkedése hozott eredményt.749 Az ellenzék vezetői ugyanis tárgyalásokat kezdtek a színfalak mögött. Február második felétől az ellenállási politika helyett a megmerevedett helyzetből a kibontakozás keresése vált fontossá.750 Ennek köszönhetően március 25-én egy homályos tartalmú, amnesztiát ígérő leirat érkezett Pozsonyba, amit egy vegyes ülésen a nádor hirdetett ki.751 Ez lett aztán annak a későbbi jegyzőkönyvnek az alapja, amely úgy szüntette meg a politikai perek ügyét, hogy bár a szólásszabadság miatti sérelmeket nem orvosolta, mégis, a viszonylag meggyengült ellenzék nem kényszerült tovább amnesztiát követelni - így a szembenálló felek kölcsönösen megkönnyebbülhettek.752 1840. április 19-én a királyi leirat végül megszüntette a felségsértési és a hűtlenségi perekben az elítéltek büntetését. 1840. május 1-jén a nádor bejelentette a perek megsemmisítését, kiengedték Kossuthot és az országgyűlési ifjakat, Wesselényinek pedig nem kellett visszatérnie börtönébe.753 Az országgyűlés másnap bezárult. Az utolsó hetek eseményeiből azonban alig-alig jutott el bármiféle hír Bártfayhoz, hiszen március végétől ágynak esett, „veszedelmesen beteg”.754 6.2. Pest vármegye közgyűlési vitái A VEGYESHÁZASSÁGOK ÜGYÉBEN (1840. AUGUSZTUS - 1841. FEBRUÁR) Az őszi közgyűlések központi vitás kérdése a vegyesházasságok ügye volt. A különböző felekezetűek között kötött házasság állami szabályozása azért tematizálódott olyan hevesen, azért került a közvélemény érdeklődésének homlokterébe, mert a liberalizmus legfontosabb kérdéseit - a vallás- és a lelkiismereti szabadságot - érintette. 747 Völgyesi, Pest megye..., I. m., 167. 748 Pajkossy, Toldy..., I. m., 188. - ,,E’ tárgy’ megérintése kényes lévén, a’ főispáni Helytartó [...] egész kímélettel ’s szelídséggel közbenszólott [...] mintha darázs-fészekbe nyúlt volna, úgy fölrohantak ellene mindenfelől, [...] - Ha én vagyok főispáni Helytartó - hivatalaikról történt lemondásuknak megfontolására 24 órát engedek, ’s annakutána minden tétovázás nélkül - elfogadom.” 1839. november 12. 749 1840. február 14., 1840. március 18. 750 A korántsem homogén kormányzati elképzelésekről, reagálásokról, illetve a háttérmozgásokról lásd Pajkossy, Az 1839-40-es..., I. m., 34-40. 751 Deák ötlete, hogy a nádor szóban ismertesse a döntés tényét, de magát a leiratot ne olvassa fel. Uo., 25-51. 752 Az események értelmezéséhez lásd Kossuth Lajos..., I. m., 621-623; Erdmann, Országgyűlési..., I. m., 77; Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 8-9. 753 Ferenczi, Deák..., I. m., 94; Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 8-9. 754 1840. május 22. (előtt)
