Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
588 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE-VITÁIG... mány. - Adja isten, hogy sem a’ Barsi sem a’ Tolnai esetek szomorúbb következményeket ne szüljenek. - A’ helyesség ’s igazság’ ösvényéről soha ugyan, de kivált most eltérni nem kellene, midőn itt is ott is törvénytelenség ellen panaszok emelkednek.”722 6.1.3. Országgyűlési küzdelmek (1839. július-augusztus) Pozsonyban közben a Deák vezette ellenzék taktikája - mintegy három és fél hónapon át - az obstrukció volt. Bíznak abban, hogy a megyék esetleg pótutasításokat adnak ki, melyek talán visszaszoríthatnák a kormányzat céljainak keresztülvitelét. Az Alsótábla a szólásszabadság sérelmének tárgyalásával - azaz a perbe fogottak elleni vádak megszüntetésének követelésével - indítja az országgyűlést. A konzervatívok vezérszónoka, Felsőbüki Nagy Pál beszédben bizonygatja Wesselényi és Kossuth vétkességét, az ítéletek jogosságát, és enyhének tartja végrehajtásukat. Bizonyítékul azt hozza fel, hogy Wesselényi Gräffenbergben kezelteti magát. Az ellenzéki oldal szónokai azonban egyre keményebb hangon bírálják a kormányt, és még a Királyi Kúria felelősségét és büntethetőségét is felvetik. Az eseményekben az 1839. július 3-4-i országos ülés hozott fordulópontot, ahol végképp elszabadultak az indulatok. Az elnöklő personális emlékeztetett arra, hogy a Wesse- lényi-ügyben az előző országgyűlésen 17 eredménytelen üzenetváltás történt, s kegyelemkérést indítványozott, valamint a főbenjáró pereket illetően új törvényi szabályozást. Az ellenzéki követek válaszul követelték a politikai perekben közreműködő kormányzati tanácsadók megbüntetését, a bírák leváltását, sőt felelősségre vonását. A követek Wesselényi nevének említésekor, minden egyes esetben, kórusban éljeneztek. A július 4-i ülést a nádor már megnyitni sem engedte, majd július 10-én az uralkodó dorgáló leiratot küldött az Alsótáblának. Az Alsótábla azonban ünnepélyes óvást jelentett be, és egy nyilatkozatban az országgyűlés függetlenségét és jogait hangsúlyozta.723 Újdonságnak számított, hogy a Felsőtáblán szintén megjelent az ellenzék, s Batthyány Lajos, Eötvös József és Széchenyi István körül főrendi ellenzéki kör kezd kialakulni.724 Ők is tiltakozást jelentettek be Wesselényi ügyével kapcsolatban, de a kormánypárti többség végül elutasította az Alsótábla javaslatát. A heves viták híre szinte azonnal eljutott Pestre is.725 Bártfay aggodalmasan kommentálja a kibontakozó állóháborút. „Színházba menett Fáy Andrással találkozám. Kérdést tevék a’ pozsonyi állapotok iránt: de azt mondá, néhány nap óta semmi tudósítás nem jön; azonban úgy hallik, mintha a’ készülő Kir[ályij. leírásban talán tizenhatan volnának a’ szónokok közűi megnevezve. Alkalmasint tehát innen származik a’ hír, hogy 16an megactioztatnak, mit Vodjaner is említe, hogy fia irta volna Bécsből, még pedig hiteles értesítés után. - Mondják, a’ leírást maga 722 1839. július 2. 723 Erdmann Gyula, Országgyűlési követutasítások és alkotmányos jogvédelem. = Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból, a szerző 60. születésnapjára összeállította Erdész Ádám - Á. Varga László, Gyula, 2004,90-91. 724 Uo., 85; Molnár, Viam..., I. m., 83-119; Velkey Ferenc ebben a mozgásban látja A Kelet Népe legfontosabb előzményét: a Főrendi Táblán pártpolitikai egységbe szerveződő ellenzék tényleges szervezője. Mozgatója Batthyány, nem pedig a kompromisszumokra hajló Széchenyi. Velkey, „Estve...”, I. m„ Aetas 2009/1, 60. 725 1 839. július 11.
