Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)

6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)

6.1. AZ 1839/4O-ES ORSZÁGGYŰLÉS (1839. június - 1840. Április)

A király már 1839 elején javaslatot kért az országbírótól, hogyan lehetne az országgyűlést úgy összehívni, hogy ott az ő indítványait - például a gazdaságilag gyengélkedő Ausztriának megszavazandó adót és az újoncmegajánlást - tárgyalják, s ne a nemzeti sérelmeket. Javaslatokat várt arra vonatkozóan, hogyan kellene az ellenzéki követek mozgásterét szűkíteni, emellett csökkenteni a kerületi ülések súlyát és mind nagyobb nyilvánosságát. Annak megoldását is kerestette, hogyan lehetséges a kormányoldalon tartani a városi és az egyházi követek szavazatait, és miként lehetne megzabolázni az egyre inkább elégedetlenkedő ifjúságot.693 A kormány - a nádor április 28-i ajánlása ellenére - végül június másodikára tűzi ki a diéta megnyitását:694 „Azt is hallám, nem tudom kitől, hogy az Országgyűlés Junius 2kára van határozva, ’s hogy Gosztonyi Miklós Referendarius lett a’ Magyjar], Udvfari]. Cancellarián; tehát hihetőn e’ hir tévé őt olly nagyon közlé- kenynyé tegnap.”695 Nyilvánvaló, hogy a kormányzat amúgy szívesen halogatta volna az országgyűlés kezdetét, de végül fontosabbnak tűnt, hogy a sürgető témákat mielőbb napirendre tűzzék.

Első lépésként személyi változások készítették elő mindezt. Cziráky Antal Mózest,696 aki 1839 áprilisában a reformmozgalommal szemben kérlelhetetlenül kemény fellépést tanúsított, állam- és konferenciaminiszternek nevezik ki, hogy mentesítsék az ország- gyűlésen várható támadásoktól.697 A napló megemlékezik a rendi ellenzéki múlttal rendelkező és így bizonyos megbecsülésnek örvendő Szerencsy István698 személynöki beiktatásáról, akit a hűtlenségi perekben súlyosan kompromittálódott Somssich Pongrác helyébe jelölnek. Mailáth Antal kancellár, Bedekovich Lajos pedig alkancellár lesz. Ők a kinevezésük időpontjától egyszersmind az 1835-ben a felségsértési és a hűtlenségi perek irányítására létrejött bizottság tagjaiként is működnek.699

693 Erdmann, A kormányzat..., 1. m„ 22. - Lásd még a 4.2.3. Károlyi csongrádi és békési adminisztrátorsága (1839-1841) című fejezetet.

694 Uo„ 40.

695 1 839. március 25.

696 Cziráky Antal Mózes gróf (1772-1852) 1825-től tárnokmester, 1825-1845 között Fejér megye főispánja, 1827-tól 1839 áprilisáig országbíró, majd állam- és konferenciaminiszter, 1828-tól a pesti egyetem elnöke, az Akadémia igazgatósági tagja. A felmentések és a kinevezések hátteréről Paikossy, A kormányzati..., I. m., 717.

697 Kossuth Lajos..., I. m„ 69.

698 Szerencsy István (? - 1850) 1835 végétől 1839 áprilisáig kancelláriai tanácsos, Ung megyei közpálya után 1827-ig Helytartótanácsos, 1831-től a Királyi Tábla ülnöke, majd ítélőmester, 1839-1847 között személynök. Uo„ 26.

699 Uo„ 89.