Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
584 6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE VITÁIG... Mailáth Antal zempléni főispán, míg a Reviczky Ádám által pártfogolt, jó képességű Szerencsy szintén az ő körébe tartozó helyi politikus, korábban ő az ellenzéki Zemplén megye követe. Mindketten kiterjedt rokonsági hálóval és meglehetős befolyással rendelkeznek. Szerencsyről leendő alsótáblai ellenfele, Deák Ferenc úgy nyilatkozott, hogy éles eszű, de heveskedésre hajlamos, és majd csak az országgyűlésen fog elválni, hogy mire képes.700 Korábban a kutatás úgy értékelte, hogy az országgyűlésen többségben voltak azok az ellenzéki megyék, amelyek elsődlegesnek tekintették a perbe fogottak sérelmi ügyeinek tárgyalását. Valójában azonban csak néhány megye kapott olyan követutasítást, amely a törvénytelen kormányzati lépések elsődlegességének tárgyalását akarta Bécstől kikényszeríteni. Egy rossz kormányzati lépés és Deák taktikus fellépése azonban újra összekovácsolta és összefogta a kormányzat ellen fellépők erejét.701 6.1.1. Követválasztás 1839 tavaszán, Ráday Gedeon jelölése Az április 15-20. között tartó, nagy létszámú Pest megyei közgyűlésen a megyék jogainak védelméről és szuverenitásáról születik határozat. A heves vitában Fáy András az országgyűlés azonnali összehívását javasolja, a hűtlenségi perbe fogott Kubinyi Ferenc pedig a bebörtönzöttek azonnali szabadon bocsátását kéri. A frissen csongrádi adminisztrátorrá kinevezett Károlyi György aktívan támogatja a mérsékelt konzervatívok megyei vezérét, Dessewffy Aurélt, aki szerint a törvénytelen kormányzati lépések fölötti sérelmek nem tekinthetők valódiaknak, hiszen ezeket az országgyűlés Felsőtáblája nem ismerte el. Kijelenti azt is, hogy a felségárulás - mint főbenjáró bűn - szóban is elkövethető, s helyszíne lehet akár a megyegyűlés, akár az országgyűlés. Benyovszky Péter, Kubinyi Ferenc és Nyáry Pál felelnek meg neki a jelenlévők többségének zajos helyeslése közepette. Meggyőzően érvelnek amellett, hogy a törvénytelen bírói eljárás felülvizsgálata és a törvényesség felügyelete csakis a törvényhozás feladata lehet, nem pedig a végrehajtó hatalomé.702 A reformellenzék továbbra is a határozott jogvédelem álláspontját kívánta érvényesíteni. Szándékosan több olyan politikust jelöltek, akit perbe fogtak. Közülük azonban csak Pest megyében, Ráday Gedeonnak sikerült fölényesen győznie.703 A napló feljegyzi ezt az eseményt, s megemlíti Steinbach Ferenc, a királyi jogügyi igazgatóság ügyvédjének április 14-i felszólalását, aki az iíjak és a Kossuth elfogatása ellen tiltakozó pesti megyegyűlés konzervatív szónoka volt 1837. május 22-én.704 „Híre futamodván, hogy valami parancs érkezett felsőbb helyekről Gr[óf]. Rádaynak orsz[ág].gyülési követté lett választatása ellen, mára kisgyülés hirdettetett. 9 óra után tehát én is a V[árme]gyeház- hoz tekintettem be; de midőn oda jöttem, már a parancs el volt olvasva, sőt a’ tanácskozásnak is nem sokára vége lett. Annyit kivehettem, hogy a’ parancs tartalmának közlése mellett közgyűlés hirdettetik - talán (ha jól tudom) Majus 25re. Ezen kisgyülés az előte700 Erdmann, A kormányzat..., I. m., 35. - 1839. április 9., 1839. április 10. 701 Lásd összefoglalóan Pajkossy, Az 1839-40-es országgyűlés, I. m., 26-31; Erdmann, A Ráday-ügy..., I. m., 67-68. 702 A megyegyűlés lefolyásáról és az elhangzott beszédekről lásd Erdmann, A kormányzat..., I. m., 51-53. -Lásd még a 4.2.3. Károlyi csongrádi és békési adminisztrátorsága (1839-1841) című fejezetet. - 1839. április 15. 703 Erdmann, A Ráday-ügy..., I. m., 64-66. 704 Völgyesi, Pest megye..., I. m., 171.
