Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN 553 pártfogását kéri, ha nyugdíjazás miatt megüresedne egy Helytartótanácsosi állás.502 Ennek oka, hogy decemberben ellenfele, Vidovich Ferenc főjegyző a Helytartótanácshoz benyújtott folyamodványában ismét megvádolta. Az újabb vádak alól már csak a közgyűlés tisztázza majd, de akkorra az alispán már nem élt. Az eljárást az 1843 májusában elhunyt alispán özvegye kérésére folytatták le.503 4.2.4. A GRÓF TITKÁRA: ALÁRENDELŐDÉS ÉS EGYMÁSRAUTALTSÁG A napló egyik elsődleges, talán legfontosabb funkciója: a Károlyi György ügyeivel foglalatoskodó titkár emlékeztetője, memóriájának megtámogatása tárgyalásairól és rendelkezéseiről - vagyis magánjellegű üzleti notesz. A bejegyzések ezért mintegy körülírják Bártfay munkakörét: Károlyi György és családja bevételeinek és kiadásainak, hiteleinek, adósságainak számontartása, megtervezése; kapcsolattartás a két másik Károlyi-testvérrel a közös kezelésű javak ügyében és a vidéki birtoktestek jószágigazgatóival. Bártfay a gróf első számú segítője közéleti feladatainak ellátásában, jogi szakértője és a pesti palota működtetésének felelőse. E bonyolult és bizalmas munkakör, amelyet Bártfay közel negyven éven keresztül tölt be mindkettejük kölcsönös megelégedésére, sajátos viszonyt alakított ki közöttük. A napló és kettejük levelezésének az Országos Levéltárban fennmaradt számos darabja504 lehetővé teszi a gróf és a titkár, az irányító és az alkalmazott mozgásterét meghatározó tényezők vizsgálatát. Az egyértelmű alá-fölérendeltség mellett pontosan kijelölt határok között mozgó bizalmasság és távolságtartás, erős egymásrautaltság, a racionalitás és az érzelmi elkötelezettség egyensúlya, külsőségekben is megnyilvánuló kölcsönös tisztelet jellemzi ezt a kapcsolatot. Leveleik négy évtizeden át megmaradó alapstruktúrája a „hivatalos és privát” közlések csoportosítása, az írásban és szóban kötelező tapintat megtartása mellett a fontos családi, pénzügyi döntéseiket befolyásoló személyes jellegű háttér-információk hatékony cseréje. Mindketten függőségi struktúrák részei, amelyekben a társadalom által kialakított hierarchia szövetét át-meg átjárják a személyes hatalmi viszonyok. így az alkalmazók legalább olyan mértékben kiszolgáltatottak a személyüket, a vagyonukat gondozóknak, ellátóknak - mint fordítva. Wesselényi Miklós, Károlyi barátja ezt jegyzi fel útinaplójába: „... azt hiszem, hogy ez út alatt nem vala számomra hasznosabb tapasztalat s becsülhetetlenebb előny annál, minthogy hét hónapig élék anélkül, hogy valakinek is parancsolhattam volna. így, egészen saját magára, saját erejére támaszkodva tanulja meg az ember az erőt igazán becsülni és használni. Minden szeszély, makacsság s a dolgoknak helytelen ítélete, melyek előzőleg, alantasoktól állandóan körülvéve, gyakran bámultattak, többnyire követtettek és mindig tűrettek - így élve 502 Uo„ 204-205. 503 Uo„ 206. 504 Károlyi és Bártfay a gróf gyakori távollétei alatt sűrűn leveleztek. Elsősorban az 1839-1841 és az 1848-1851 közötti időszakból közel hetven Károlyi- és mintegy húsz Bártfay-levelet tartalmaznak a különböző fondok. Országos Levéltár Károlyi Levéltára, P. 414. - Károlyi György iratai, 7. fiók, Lad. 7. 1. és 2. Károlyi György levelei Bártfay Lászlónak; Lad. 7. 5. Bártfay L. levelei Károlyi Györgyhöz; 8. fiók, Lad. 9. Bártfay László naplóját kiegészítő feljegyzések, levelek 1848-49; 8. fiók, Lad. 12. Bártfay László feljegyzései Károlyi Györgyről 1848-1853; 9. fiók, Lad. 9. Károlyi György naplói és pénzügyi feljegyzései 1835-1855 - a továbbiakban: MÓL. Stílusuk, témáik, jellegük meglepően homogén, adataik nagy segítséget nyújtanak a két Bártfay-napló szövegének értelmezéséhez.
