Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében

4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN 539 imitál és előkészíti a hazai közönséget az 1840-es évek napisajtójának szókimondó vita­stílusára: „Déltájban meglátogatott Szemere. Beszélgettünk a’ Hírnök ’s Századunk czimű hírlapok vagy is inkább szerkesztőik rósz irányáról.”406 - „Orosz és Csató nyomo­rultakká lesznek, mert előttök nincs semmi szent, nincs tiszteletre méltó, csak önséggel korhadó személyeik, és - a’ zsold. [...] Nem a’ való, nem az igaz ’s ezek’ kifejtése fekszik szivökön, hanem pénz ’s herosztratusi hirkórság: - ’s mit bánja az illyen, ha minden rend, ’s a’ viszonyok’ legszentebb kötelékei megszakadoznak is?”407 - „Betértem a’ levéltárba, hol a’ Posta által oda hozott gúnyirat fölboszontott. Most kezdik a’ gonosz semirekellők megint a’ lázitgatást illynemű iratokkal, miután az orszjág],gyűlés’ berekesztése óta vala­mennyire helyreállott a’ bizodalom és egyesség, ’s az elmék megnyugtatvák. - Ha valaki csak lelkesebben szól, azonnal föladatik: az illy háborító gúnyiratok szerzőit ’s terjesztőit pedig szabadon hagyják rágódni. Illy gazembereket meg kell vetni, kivált az olly nyomorult segnyalókat, kik eszőket ’s lelkűket eladják pénzért, kenyérért sőt csupa ígé­retekért is.”408 Bártfay kifakadásai még igen visszafogottak a fiatalság reakcióihoz képest. Egy tit­kos jelentés szerint a fiatal Madách baráti körében arról beszéltek az Allgemeiner Zeitung egy 1839-es Magyarországot bemutató cikke kapcsán - amelynek talán Orosz József volt a szerzője -, hogy „kiderítik és annak idején felakasztják a kormány bértollnokát, aki azokat írta.’'409 A fizetett kormányzati politikai hecckampányok motívuma többször meg­jelenik a naplóban, sokszor torzító pletykák keretében, máskor viszont ellenőrizhetően valós adatokkal. A Hírnökről tudjuk, hogy valóban államköltségen jelent meg, Orosz József pedig a Polizeihofstelle titkos keretéből havi 150 forintos fizetést kapott. A cenzúra így vele szemben megengedőbb volt, és fél évvel Bártfay bejegyzése előtt tényleg megemel­ték juttatását 5000 forintra - Bártfay 20000-ről tudott.410 Toldy titkos jelentései megerősí­tik, hogy az újság provokatív, öntelt és gúnyolódó módon támadta az ellenzéket, elfogult pártossággal és gúnyos glosszákkal tudósított az eseményekről, még inkább kiélezve a két oldal szembenállását.411 Bártfay naplójában azonban gyakran általánosabb okokat keres a napi politikai érdekek mögött. A durva, szélsőséges híreket szenzációéhséggel, a ráció és az erkölcs korlátáit ne­hezen tűrő emberi természet gyarlóságaival, a műveltség hiányával magyarázza.412 Kiemel­kedik ezek közül az a részletesen megjelenített megyegyűlés, ahol - mint Bártfay felhá­borodva jegyzi le - részrehajló és elhamarkodott jogi döntés születik Fáy Andrásnak „do­loghoz illő komolysággal ’s nyugalmas mérséklettel, de nagyon alaposan” érvelő beszéde ellenére. Egy megalapozatlan vádból kiindulva lavinaszerűen gördül tovább a jelenet, elhangzik a többi, a helyi közigazgatás megbízhatatlanságát, korruptságát feltáró állítás.413 Ez a szélsőségeket, „helytelenkedéseket”, a bűnös szenvedélyeket ostorozó hang erősödik majd fel Bártfaynak az 1848-as forradalom során írott leveleiben. Mélyen elítéli 406 1838. május 19. 407 1 83 8. december 29. 408 1840. május 25. 409 Idézi Pajkossy, Egy besúgó..., I. m., 14. 410 Erdmann Gyula, A kormányzat előkészületei az 1839-1840-es országgyűlésre = Történelem..., I. m., összeáll. Erdész - Á. Varga, 27. 411 Pajkossy, Toldy..., I. m., 189. - Lásd 1839. szeptember 21. 412 1839. július 2. 413 1839. november 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom