Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
532 4. politikai Állásfoglalás a titkár helyzetében is:347 „Estve felé voltam Radnics és Józsival Vörösmartynál; ott értekeztünk a’ Füredre menetel felől.”348 Bártfay később, a háttérbe húzódva is megőrzi informáló, segítő, támogató szerepét.349 4.1. Átjárók a politikai táborok között Gyulai Pál nyomán a magyar irodalomtörténet-írás hagyományosan úgy tartja, hogy a reformkorban a nemzeti irodalmat művelők és támogatók - akárcsak a naplóíró - eleve ellenzéki szerepkörbe kerültek.350 Bártfay feljegyzései segíthetnek pontosabban körülírni, milyen konkrét magatartást, cselekvésformákat jelenthetett ez, hiszen például az államhatalom tisztviselőivel való ismeretségei, munkakapcsolatai rendszeresen áthágják a politikai határokat. Károlyi György egyik üzletfele például Reviczky Imre, 1829-1832 között főügyész, 1834-tól a Királyi Tábla bírája, Reviczky Ádámnak, a korábbi kancellárnak a bátyja.351 Bártfay leírja, hogy a végső ítélethozatal másnapján hosszan és élesen vitatkoztak barátja, Wesselényi Miklós peréről, amikor is az izgatott és felháborodott közvélemény értesült arról, hogy Reviczky is a második legsúlyosabb büntetésre, a három év börtönre szavazott.352 A hangos és heves szóváltás lefolyása, érvei azonban homályban maradnak. Az eseményt Bártfay azért jegyezte fel, mert mintaszerűnek érzi, hogy sikerült megőriznie higgadtságát: „Élénk beszédünk vala B[áró]. Wesselényi], Ítélete felől - de a’ mit nem jegyzek ide most; lesz talán arra máskor alkalom, hogy véleményemet följegyezzem. Midőn szobámból eltávozott, szegény nőm majd nem elváltozott arczczal jőve hozzám, ’s kérdé, nem volt e valami kedvetlen beszéd közöttünk, mert a’ harmadik szobában hallá hangos beszédünket. Mentsen isten! Én csak akkor tudnék valakit bántani, ha más kezdené a’ hántást. - Azonfelül tudom, Rjeviczky].. nem olly ember, kit valamiről szóval-ok- kal capacitalni lehessen.”353 Bártfay feljegyzi, hogy előfizet a Vajda Péter szerkesztésében 1841 januárja és májusa közt liberálisnak induló, majd konzervatív folyóirattá váló Világra. A döntés személyes oka az, hogy Dessewffy Aurélt, „az újkonzervatívok kétségtelenül legtehetségesebb 347 Uo., 179. Bártfay naplórészletét feldolgozta Vörös Károly, Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében = Uő., Hétköznapok a polgári Magyarországon, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1997, 116-130. Lásd még a 2.2. A következtetések módszereiről című fejezetben. 348 1 838. július 18. 349 Bártfay a Gráífenbergben betegeskedő Wesselényiről kap és közvetít híreket a pesti közvéleménynek és anyagi ügyeiben is segít (elsősorban Benyovszky Péteren keresztül), valamint gondoskodik gyermekei ellátásáról is. Mindez fontos az egyre magányosabb Wesselényi számára: leveleire ebben az időszakban már sokan nem is mernek válaszolni, baráti, tanítványi kapcsolatai megszakadnak és - jószágigazgatója, Kelemen Benjámin hősies erőfeszítései ellenére is - pusztul zsibói birtoka. Bártfay 1839-ben Kossuthtal ugyanilyen aktívan működik közre Lovassy László egyre súlyosbodó elmebetegségének felismerésében és kezelésének megkezdésében. - Lásd a 8. Bártfay kapcsolatrendszere című fejezetben. 350 Az irodalom ellenzékiségére és Császár Ferencre lásd Völgyesi Orsolya, Egy siker kudarca. Kuthy Lajos pályafutása, Argumentum, Budapest, 2007, 20. (Irodalomtörténeti füzetek) 351 Völgyesi Orsolya, Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832, Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2002, 222. - Reviczky Ádámról lásd Paj- kossy, Az 1839-40-es..., I. m. - 1838. augusztus 25. 352 Lásd az 5.3. Az ítéletet közvetlenül megelőző időszak eseményei (1838. január - március) című fejezetben. 353 1839. február 2.
