Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében

4. Politikai állásfoglalás A TITKÁR HELYZETÉBEN Bártfay László naplójának a politikai nyilvánosság és véleményalkotás területét érintő bejegyzéseire fokozottan igaz, hogy szűkszavúak, nehezen érthetőek és az összefüggések természete is gyakran homályos.324 Az utalások felfejtéséhez ebben az esetben természe­tes módon kínálkozik az a módszer, hogy a szaktörténészeknek a korszak egészéről al­kotott narratíváiba próbáljuk beilleszteni az elszigetelt kijelentéseket, bejegyzéseket.325 A megközelítés módszere itt tehát a léptékek összekapcsolása: össze kell olvasnunk a nagypolitika eseményeit Bártfaynak, a közélet ismert szereplőinek körén kívül eső, de velük szoros kapcsolatban élő magánembernek a megfigyeléseivel és véleményével.326 A feltáró munka másik gátja, hogy vélelmezhető: a napló írója fontos pillanatokban szándékosan hallgat el, számos esetben kényes, másokra nézve kompromittáló utalást nem akart a papírra bízni. A fenti korlátok miatt a szöveg nem Bártfay politikai nézet­rendszerének rekonstruálását tűzi ki célul, inkább az egyes folyamatok követésére és tényleges jelentésük feltárására koncentrál: a személyközi és a belső dilemmák, konflik­tusok megvilágítására.327 A naplóírás éveiben Bártfaynak a pesti nyilvános életben játszott két alapvető sze­repe feltehetőleg időről-időre ellentmondásba került. A grófi titkár őszinte lojalitással végzett teendői nehezen voltak összeegyeztethetőek a reformellenzék különböző cso­portjait támogató, velük szoros barátságot ápoló, aktív és elkötelezett értelmiségi étho­324 Nem áll másként ez, az egyébként igen termékeny, de bizonytalan következtetésekre csábító többi „regiszter­napló” esetében sem, ahol ismétlődő „szövegpanelek” értelmezése a feladat. Veress, I. m.; Priszlinger, I. m., 209-231; Velkey, I. m., 51-93. 325 Ez az eljárás fokozott figyelmet igényel, a történészi jelentésadás folyamatos szem előtt tartását. Még ha legfon­tosabb célunk ebben a fejezetben az olvasó szorosan vett informálása, a körülmények és a lehetséges olvasa­tok ismertetése vagyis a bejegyzések értelmező magyarázata, akkor is mindig a tulajdonított jelentésről van szó. Lásd A történetírás mint a jelentésadás mestersége című fejezetet: Gyáni Gábor, A történelem újragondolása, Történelmi Szemle 2006/3-4., 261-273. - A szűkebb korszakban alapvető tájékozódásra: Ferenczi Zoltán, Deák Ferenc élete, Budapest, 1904; Uő., Gr. Széchenyi István. A Kelet népe, Budapest, 1925; Trócsányi, I. m.; Varga Endre, A királyi curia 1780-1850, Akadémiai, Budapest, 1974; Völgyesi Orsolya, Pest megye és az ellen­zéki politizálás lehetőségei (1836-1838) = Magyarhontól az Újvilágig. Urbán Aladár emlékkönyv, szerk. Erdődy Gábor - Hermann Róbert, Argumentum, Budapest, 2002, 162-179; Pajkossy Gábor, Toldy Ferenc pályaképé­hez = Erdődy - Hermann (szerk.), I. m., 180-198; Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból, szerk. Erdész Ádám - Á. Varga László, Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2004; Erdmann Gyula, Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen = Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873, szerk. Molnár András, Zalaegerszeg, 2004; Pajkossy Gábor, Az 1839-40-es országgyűlés, Történelmi Szemle 2006/1-2., 25-51; Pajkossy Gábor, A kormányzati „terrorizmus”politikája Magyarországon. 1835-1839, Szá­zadok 2008/3., 683-721. Forráskiadások: Gr. Széchenyi István naplói, V, s. a. r. Viszota Gyula, Budapest, 1937; Kossuth Lajos iratai. 1837. május - 1840. december. Hűtlenségiper, fogság, útkeresés, s. a. r. Pajkossy Gábor, Kossuth Lajos Összes Művei, VIL, Budapest, 1989; Kölcsey, Országgyűlési napló, I. m.; Kölcsey, Levelezés II., I. m. 326 Más eszközökkel és következtetésekkel, de talán hasonló cél lebegett Lackó Mihály szeme előtt is Bártfay fiktív naplójának összeállításában. Lásd a 2.2. A következtetések módszereiről című fejezetet. 327 Hasonló eljárást követ Velkey Ferenc is egy „regiszternapló” vizsgálatában: Velkey, I. m., 51-93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom