Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 3. A naplóíró: Bártfay László
524 3. A NAPLÓÍRÓ: BÁRTFAY LÁSZLÓ e szavakkal: Horvát Istvánnak vidám felserkenésére dalol Vándorfy. - A szerencse úgy hozta, hogy az nap (Máj. 3kán) Horvát születését ünnepli: - a levelet a’ kis Árpád vitte édes atyjának, midőn ez még ágyban feküvék, de - később, Horvát az utcán véletlenül Vándorfy-t! kiált utánam, - visszanéztem, s alattomosságom kitudódott! NB. Én csak akkor tudtam meg, hogy dalocskám név-napot köszöntött.”290 Bártfay 1826-ig Vándorffy néven, illetve „B.” monogrammal publikált. Négy szonettje jelent meg az Aurórában.291 Egyszerű, szelíd életörömöt hirdető versek, amelyekből kettőt Szemerén keresztül Kazinczy kezébe is eljuttatott.292 1827-ben három barát: Bártfay, Szemere, Helmeczy anonim verset (Nyolczas Rím; Találd: Kié?) küldött közös levélben Kölcseyhez,293 amelyben „előteremtve habzott lágy lepelben egy színzavar, távolban és közelben”. Az udvarias válasz szerint, amely Bártfayt tartja a szerzőnek: „Az egészet ki kellene dolgozni, megérdemelné.”294 Az irodalomtörténet egyetlen művét tartja számon, amelyet már saját neve alatt közölt: a Királyi fény és kegyelmesség című novelláját,295 amelyet Szinnyei József - Kisfaludy Károly Tihamérjával együtt - Jósika prózájának egyik előfutáraként tárgyal.296 A Mátyás korában játszódó, a Walter Scott-i elbeszélés hatását magán viselő történet tetszett Kazinczynak. Megcsodálta benne „a tárgy szerencsés választását, a bölcs alkotást, a karakterek hív fenntartását, a dolgok végigvitelét, az igen nagy gondú, tudós nyelvet.”297 Guzmicsnak és Bárány Ágostonnak még általánosságban dicséri: „Bártfay is ugyan jót ada, s mely tudós nyelven!”298 Kis Jánosnak írt levelében pedig már konkrétabban fogalmaz: „Bártfaynak (noha helyenként dagályos nyelvű) szép novellájáról” beszél.299 Toldy már olvasása előtt rajong az írásért: „Az idei Auróra remekjei közé tartozik Bártfaynak, nevével alájegyzett prózája is: Királyi fény és kegyelmesség. Kisjfaludy] s Helmeczy oda vannak tőle, én még nem olvashattam. De Bártfay elméjétől és tollától minden szépet lehet várni. Ő egykor classikusaink közt szép helyet fog elfoglalni.”300 A lelkesedés részben talán az új, korszerűnek számító műfajnak szól. Értetlenkedve írja Bajzának, hogy Kulcsár az Auróráról írott ismertetőjében miért nem említi „Bártfay remekét”.301 Másrészt a középszerűséget a kritika bizonyos magától értetődő szkepszissel kezeli, elismerve, hogy „prósánk jelen állapotában a poésiséhez képest gyenge lábon áll.” Szontágh 1836-os Jósika-bírálatában azt írja a viszonylagos sikerületlenségről: „Én a napi literatura’ fő hőseit, mint műveltségi haladásunk előmozdítóit, mindig lelkesedéssel fogadandom.”302 290 Jenei László, I. m., 8. 291 A tavaszban, 1822,67; Barátomnak, 1823,94; Barátnémnak, 1823,152; Emlékül, 1823,266. 292 Az Emlékezet és emlékeztetés [Emlékül] illetve a Barátomhoz [Barátomnak] címűt. Szemere Pál levele Kazinczy Ferencnek, 1822. január 28., Kazinczy Ferenc levelei, XVIII., s. a. r. Váczy János, MTA, 1908, 24. 293 1 827. március 19. Kölcsey, Levelezés, II., I. m., 186-187. 294 Uo., 200. 295 Bártfay László, Királyi fény és kegyelmesség, Auróra 1826, 227-287. 296 Szinnyei József, Novella, és regényirodalmunk története a szabadságharcig, II, Budapest, 1925, 303; Horváth János, I. m., 125. 297 Könyvbecslés, Felső-magyarországi Minerva, 1826, 696. 298 Kazinczy Ferenc levele Guzmics Izidornak, 1826. február 12.; Kazinczy Ferenc levele Bárány Ágostonnak, 1826. február 14. KazLevXIX. 529. és 531. 299 Kazinczy Ferenc levele Kis Jánosnak, 1826. október 27., Váczy, XX., I. m., 138. 300 Toldy Ferenc levele Bajza Józsefnek, 1825. augusztus 19., Oltványi, I. m., 248. 301 Toldy Ferenc levele Bajza Józsefnek, 1825. október 2., Uo., 256. 302 Fábián Gábor 1836-os akadémiai székfoglalóját és Szontágh Gusztáv recenzióját idézi Hites, Még dadogtak...,!. m., 38-39.
