Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 3. A naplóíró: Bártfay László
510 3. A NAPLÓlRÓ: BÁRTFAY LÁSZLÓ rögzíti a nemzeti emlékezet és a Bártfay-irodalom is, jó példát kínálva arra, hogy nyelven kívüli, szimbolikus ábrázolások milyen mélyen rögzíthetik a nemzeti irodalom történetére vonatkozó sztereotípiákat: „Miközben a széphalmi mester boldogan szemlélte a fejlődést, az irodalmi vezérség szinte magától átment a pesti Kisfaludy Károly kezébe.”202 Toldynak nyomós és kézzelfogható indoka volt azzal, hogy Kazinczy és Kisfaludy találkozásának kissé teátrális jelenetét Bártfay lakásának hátterével rajzoltassa meg és így vésse bele az utókor emlékezetébe. Tudta, hogy lényegében valóban Bártfaynak köszönhető a kapcsolatfelvétel, hogy Kisfaludy a tőle kölcsön kapott Kazinczy-fordítások újszerű nyelvi eszményének revelációszerű hatása alatt írja első levelét a széphalmi mesternek.203 Toldy Kisfaludy Károly halála után alig két évvel megjelenő munkájában magát Bártfayt kéri fel tanúskodásra: „Láttuk melly termékeny év vala az 1819ki Kisfaludyra nézve; még is fontosabb azért, mivel annak végén ismerkedék-meg Kazinczyval, kinek munkái ki nem számolható hasznokat árasztának, a’ nyelv” dolgában olly gondatlan barátunkra. De hadd szóljon itt Bártfay, az elhúnyt ’s minden jó által, ki őt isméri, szeretett ember. »Én Kisfaludy Károllyal - úgy mond - 1819. Decemberben ismerkedőm közelebbről egy ebéd után a’ gróf Károlyi háznál, hová ő gróf Waldsteinék által hivatalos vala. Szabadulván a’ tisztelkedő körből szobámba jőve, minthogy akkor titoknok létemre a’ háznál laktam. Bizodalmas beszédünk majd külföldi majd a honi literaturáról folya; ’s e’ közben szót ejte, hogy Kazinczy’ munkáiból keveset ismer. ’S elvivé tőlem Ossian’ fordítását. Kevés nap múlva tűzzel robban szobámba, ’s a’ többi darabokat kéri: mert, úgy mond, új világ nyílt meg előtte, ’s képzeteinek más színök ’s alakjok, érzeményeinek más hangja készül. - És lelke hevében, 1820. Martius’ 15. az első levelet irá Kazinczyhoz; irá pedig azt szobámban, asztalomon. Megtartám mását, valamint Kazinczy’ válaszának eredetijét is, mellyeket itt az olvasó’ kedvéért teljesen közlök«.”204 Bártfay alakjának igazi emléket azonban egy viszonylag rövid Toldy-mű állít,205 amelynek azonban fontos és más jellegű tétje is van. Az Irodalmi társasköreink emlékezete Bessenyeitől Kisfaludy Károly köréig című tanulmánya az irodalom intézményrendszerének kialakulását vázolja, a polgári, „szabad és magán társaskörök” hatását az irodalom fejlődésére, hiszen ezek „némely irányokban messze kiható befolyást gyakoroltak az ízlés s az irodalmak sorsára.”206 Sőt, Toldy szerint, ezek hozták létre azokat a szilárd alapokat, amelyekre majd a hivatalos szerveződések, például Széchenyi Akadémiája és nem utolsó sorban a szöveg ünnepeltje, a Kisfaludy Társaság felépülhetett. Toldy cikkének erre a fontos állítására az intézménytörténeti kutatásokkal kapcsolatban Labádi Gergely is felhívja a figyelmet: „a Toldy által felvázolt genealógia az általunk - talán lehet ezt a kifejezést használni - megszokott intézménytörténeti összefoglalásokkal ellentétben nem az Akadémia megalakulásának, működésének előzményeit keresi”.207 Ebben az összefüggésben sajátos értelme lehet annak a kijelentésnek, hogy 202 Kalmár Ödön, Bártfay László, Budapest, 1942. 203 Kisfaludy Károly meghatározó szerepének az irodalmi hagyományban való megörökítésére Toldy már jóval korábban tesz kísérleteket: 1842-ben Jósika Miklóst próbálja rábeszélni egy életrajzi regény megírására, azzal, hogy párhuzamosan ő is készít róla egy biográfiát. Hites Sándor, Még dadogtak, amikor ő megszólalt. Jósika Miklós és a történelmi regény, Universitas, Budapest, 2008, 66. 204 Toldy Ferenc, Kisfaludy Károly élete, Buda, 1832,17-18. 205 Toldy Ferenc, Irodalmi társasköreink emlékezete Bessenyeitől Kisfaludy Károly köréig, Budapesti Szemle 1875/15,1-15. 206 Uo., 1. 207 Labádi Gergely, Kéziratos források az irodalmi intézménytörténeti kutatások tükrében, ItK 2005/4-6,520-521.
