Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
490 2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI ben élt, ez a jellemző is kijelöl egy - adatbázis és statisztikai módszerek alkalmazásával bizonyára még gyümölcsözőbbé tehető - kutatási irányt,85 amelynek segítségével feltárhatók a napló szereplői közötti hivatalos és személyes, a családi és különböző intézményekhez kötődő csatornák, a szereplők származása, szociális státusza illetve az interakciók gyakorisága, minősége.86 A gazdasági ügyeket intéző titkárról szóló fejezet az alkufolyamatot vizsgálja mint fontos, pontosan szabályozott társadalmi rituálét,87 amely a hétköznapi viselkedés más formáihoz hasonlóan ritkán tanulmányozható történeti forrásokban. Másrészt, mivel Bártfay napi ügyfelei a Károlyi-birtokok terményeit felvásárló nagykereskedők, hitelező bankárok és megbízottaik, a szöveg az eltérő státuszú társadalmi csoportok közötti érintkezés vizsgálatára is módot ad. Speciális forrás Bártfay naplója az intim személyes viselkedés, a testi kontaktusok mintáinak feltárására, a férfi-női viszonyban a társadalmi normarendszer ténylegesen működő szabályainak, réseinek belátására. A kor homeopátiás gyakorlatát számos korabeli napló rögzíti. Bártfay tüneteinek, betegségeinek és a homeopátiás szerek alkalmazásának leírását kiegészítettem a kor népszerűsítő orvosi cikkeivel. E háttér-információkkal a napló értékes támpontot nyújt annak rekonstruálásához, hogyan és miért válik az arisztokrácia és az értelmiség egy része az új gyógymód elkötelezett hívévé, milyen szemléleti keretek befolyásolják a napi, gyakorlati életstratégiákat, hogyan alakul ki egy jól körülhatárolható, többé-kevésbé politikai nézetek mentén tömörülő társadalmi csoportnak a hétköznapi életvilágra vonatkozó, közös meggyőződése. A témaválasztás másik, fontos szempontja az volt, hogy feltárjam, milyen, a szöveg által jól megközelíthető területeken születtek már alapozó, bő forrásanyaggal dolgozó társadalomtörténeti előmunkálatok és kismonográfiák. Ezen a nyomon indult el a városi térhasználatról szóló fejezet, hiszen Bártfay folyamatosan feljegyzi napi teendőihez kapcsolódó mozgásait. A séta kedvenc tevékenységeinek egyike, fontos kijelentéseket tesz az 1838-as árvíz után újjáépülő városról, a város és a (mesterséges) természet viszonyáról.88 A medialitás, a látvány napjainkban megnövekedett jelentősége hatással van a múlt ilyen szempontú vizsgálatára is, ezért megkíséreltem számba venni, mit rögzít a szöveg a naplóírót körülvevő tárgyi világból, mi jelent számára térélményt, melyek voltak a vizuális ízlésformálás korabeli csatornái. A témát a Bártfay képzőművészeti érdeklődéséről, az árvíz pusztítása miatt újonnan berendezett biedermeier stílusú otthonról és a Károlyi-palota éppen befejezéshez közeledő átépítéséről szóló bejegyzések, illetve a Szatmár megye által megrendelt Kölcsey-festményről (közösségi megrendelő és festő viszonyáról) szóló szakaszok indokolták. A mikrotörténet „a múlt embereit cselekvő egyénekként fogja fel, viselkedésmódjukat és kapcsolataikat állítja a középpontba”,89 s azt 85 A hálózatelemzés mikrotörténeti alkalmazásának elméleti kereteire Juliane Brandt, Társadalmi hálózatok és hálózatelemzés - egy lehetséges átmenet a mikro- és makrolépték között? = Mikrotörténelem..., I. m., 94-107. 86 Tóth, A kapcsolatháló..., I. m., 42-52. 87 Az interperszonális kapcsolatok - az egyéni döntésekben érvényesülő szabadság, a társadalmi szereplők racionalitása - elemzéséhez Czoh Gábor, A társadalmi rétegződés vizsgálata mikrotörténelmi szempontból = Mikrotörténelem..., I. m., 44-60. 88 A történeti irodalomban való tájékozódáshoz Gyáni Gábor, A városbiográfia és a mikrotörténet, valamint Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok = Uő., Történészdiskurzusok, L’Harmattan, Budapest, 2002, 59-77; Gyáni Gábor, Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón, Városháza, Budapest, 1995; Uő., Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940, Új mandátum, Budapest, 1999. 89 Pozsgai Péter, „...én az általános eseteket állítottam munkám középpontjába.”Beszélgetés Jürgen Schlumbohm- mal, Aetas 2000/4., 163.
