Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 2. A Bártfay-diárium sajátosságai
488 2. A BÁRTFAY-DIÁRIUM SAJÁTOSSÁGAI 2.2.1. A MIKROTÖRTÉNET TANULSÁGA: IRODALOMTÖRTÉNET VAGY TÁRSADALOMTÖRTÉNET? A kiválasztott témák és az alkalmazott módszerek sokat köszönhetnek a mikrotörténeti kutatásoknak, noha eredményei természetesen nem vethetők össze az intenzív történészi vizsgálódás elemzéseinek mélységével.74 Az olasz, a német, a francia történészek munkái és elméleti írásai erős hátteret jelentettek, azonban a konkrét kutatási terv kialakításában elsősorban a Hajnal István Körhöz és az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékéhez kapcsolódó, történeti antropológiai szemléletű kutatók írásait hasznosítottam. A mikrotörténelem körébe sorolható magyar esettanulmányok jelzik, ez a módszer elsősorban a nehezen megszólaltatható forrásokkal dolgozó történészek (levéltárosok, muzeológusok, helytörténészek) számára jelent inspirációt. A közlések, feldolgozások gyakori alapanyaga a magánnapló.75 „A mikrotörténeti, mentalitástörténeti módszerek alkalmazása az esetek egy részében nem következetes, »inkább csak öntudatlan paradigma- vagy csak szemléletváltás« része,76 ezeknek a kísérleteknek a megszaporodása azonban nagy, látványos gesztusok nélkül is tudósít a társadalomtudományi kutatás hétköznapi gyakorlatában lezajlódó, gyakran jelentéktelennek tűnő változásokról, amelyeknek azonban jelentős elméleti, módszertani hozadéka volt.”77 Az esettanulmányokat készítő magyar történészekre talán a mikrotörténetnek az a fajta értelmezése hatott leginkább, amely nem a különöst, a szokatlant, az egyedit állítja vizsgálódása középpontja, hanem a „szokványost”, „az élet és együttélés alapvető mintáit”, az „egyszerű” emberek kapcsolatmintáit és stratégiáit. A szövegkiadásnak a kritikai kiadásokhoz kapcsolódó gyakorlata egyértelműen az irodalomtörténet területére utalja a Bártfay-napló megjelentetéséhez kötődő konkrét feladatokat, az alábbiakban feldolgozott témák viszont elsősorban társadalomtörténetiek. Egy erősödő tendenciát támaszt alá ez a kettősség: irodalomtörténet és történeti antropológia egyre gyakrabban kapcsolódnak össze. Ennek az interdiszciplináris megközelítésnek a termékenységére hívja fel a figyelmet Szilágyi Márton a társadalomtörténet új irányait összefoglaló kézikönyv egyik önálló fejezetében: „A történetírás számos esetben kiaknázhatta/kiaknázhatja ezeket az irodalomtörténet-írás fölhalmozta forrásokat - igaz, sok esetben mindmáig csak a lehetősége van meg annak, hogy az irodalomtörténet feltárta szövegek köré valódi társadalomtörténeti elemzés épüljön.”78 Az effajta 74 Ezek eredményei sok esetben meghatározó információkat adtak a napló utalásainak, Bártfay megjegyzéseinek értelmezéséhez. Völgyesi Orsolya, Főispáni beiktatás Békés megyében 1842-ben = Ünnep - hétköznap - emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26., szerk. Pásztor Cecília, Salgótarján, 2002,157-167; Pajkossy Gábor, „...mit welchen ich im geheimen Dienstverbande stehe”. Sedlnitzky magyarországi besúgói a reformkor hajnalán = Miscellanea fontium historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára, szerk. Kalmár János, ELTE, Budapest, 1997. 75 Ünnep - hétköznap - emlékezet..., I. m.; Mikrotörténelem... 1. m.; Nők és férfiak avagy a nemek története, szerk. Láczay Magdolna, Nyíregyházi Főiskola Gazdaságtudományi Kar, Nyíregyháza, 2003. (Rendi társadalom - polgári társadalom 16. [A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület konferenciakötete.]) 76 Gyáni Gábor tanulmánya a szaktudományosság és az elmélet összhangjáról Duby-Lardeau Párbeszéd a történelemről című beszélgetéskötetére (Akadémiai, Budapest, 1993.) reagál. Gyáni, A társadalomtörténet mint..., I. m., 191-198, az idézet 192. 77 Niedermüller, I. m., 100. 78 Szilágyi Márton, Irodalomtörténet és társadalomtörténet = Bevezetés..., I. m., szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József, 559-572, az idézet 563. - Mikrotörténet és irodalomtörténet lehetséges kölcsönhatásairól lásd további tanulmányait, elsősorban: Uő., Határpontok, Ráció, Budapest, 2007.
