Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 1. A szövegkiadásról
1. A SZÖVEGKIADÁSRÓL 477 használatos, váltására külön szakosodó pénzváltóknál volt lehetőség, a naplóban jellemzően akadémiai- és lóversenydíjakkal, megtakarításokkal kapcsolatban emlegeti Bártfay. A szöveg második felében ezt a pénzfajtát #-jellel rövidítette. Köszönetnyilvánítás A sajtó alá rendezés munkája 1998-ban kezdődött, több OTKA-kutatási pályázat segítségével. A szöveg kiválasztásában természetesen szerepe volt annak a feltáró szándéknak, hogy mind pontosabban megismerjük a napló mai helyszínének, a Károlyi-palotában működő Petőfi Irodalmi Múzeumnak az irodalmi, művelődéstörténeti hagyományait. Ez az intézmény két évtizede a munkahelyem, s a vállalkozást mindvégig a kollégáim megértő támogatása kísérte. A munka elkészülte idején alapvető tapasztalatot jelentettek számomra az MTA Irodalomtudományi Intézetében működő Kölcsey-kritikai kiadás textológiai munkaközösségének termékeny tudományos közeget jelentő vitaülései. Köszönettel tartozom számos, különböző területen működő kutatónak, akik intézményi kereteken kívül - nélkülözhetetlen adatok feltárásával és módszertani megfontolásokkal, a szerkezetre vonatkozó megjegyzéseikkel egyaránt - segítették a kézirat formálódását, és saját szakterületük szempontjai alapján önzetlenül, időt és energiát áldozva olvasták el a naplófeldolgozás különböző stádiumait. Elsősorban Bácskai Verára, E. Csorba Csillára, Galavits Gézára, dr. László Szabolcsra, Pajkossy Gáborra, Szilágyi Mártonra, Takáts Józsefre és Zentai Máriára gondolok, az ókortörténeti vonatkozású jegyzetek elkészítése mellett pedig köszönetét mondok a személyes támogatást is nyújtó Kalla Gábornak. Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolának munkájához való csatlakozásra Bíró Ferenc bíztatott, s az ő érdeme, hogy a napló feldolgozása során felhalmozott ismeretek tematikus problémák köré rendeződtek. Tanácsai nyomán készült el a bevezető alapját adó PhD-értekezés, amihez új, megfontolást igénylő szempontokat adtak lelki- ismeretes opponensi véleményükkel, javaslataikkal Fábri Anna és Mezei Márta. Befejezésül hadd köszönjem meg Völgyesi Orsolya történész-lektorom alapvető, a hiányzó részletekre kiválóan rávilágító megjegyzéseit. Mindemellett azoknak a munkáját és türelmét, akiknek segítsége és erőfeszítései döntően meghatározták a szövegkiadási munkálatokat és a szöveg sajtó alá rendezését: azaz a főszöveg kiadási elveinek kidolgozását, a kézirattal való összeolvasását, javítását, emellett textológiai tanácsait, valamint mindkét kötetrész alapos szerkesztését, szövegem 1-9. fejezetének stiláris és tartalmi átdolgozását, valamint szakértő kiegészítését Császtvay Tündének; a hosszú hónapokon át tartó szövegkiadói technikai segítségét Binder Amarillának és Csillag Istvánnak; a kötet kiadói gondozását és szakmai tanácsait pedig Thimár Attilának. A kötet és a borító művészi megjelenítése és a tördelés Arany Imre értő munkáját dicséri. Hozzáértésükkel és tapasztalataikkal ők támogattak rendíthetetlenül a kiadás hosszú időszakában. Kalla Zsuzsa
