Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA - Bednanics Gábor: Impresszió, kép, szókép: Képzőművészet és költészet párbeszéde a századfordulón
IMPRESSZIÓ, KÉP, SZÓKÉP 33 Eszményi szép hibátlan minden férfi és nő A színek összeolvadt dallamán Szebbet nem alkot sem ecset se véső Megoldva fénylik minden szívtalány. A festészet modern irányzatait kiválóan ismerő, képzőművészeti cikkeket is publikáló alkotóként mindenképp megemlítendő Czóbel Minka. Bár hosszan lehetne írni arról (s egy korábbi munkámban erre kísérletet is tettem),28 mi módon rokonítható (a rokoni szálakon túl) Mednyánszky László alkotásmódja a költőnőével, ez esetben főként azokra a korai, kissé esetlen tájleíró verseire vetnénk egy értelmezői pillantást, amelyekben épp a látás és a látvány verbális megkonstruálása, ezen túl pedig a reprezentáció nehézségei válnak érzékelhetővé. A magyar szem című költemény a szerző második verseskötetéből az értelmezői és költői hagyományt egyaránt játékba hozza, amikor a leíráshoz nem csupán a lokális jellegzetességek ábrázolhatóságának dilemmáit csatlakoztatja, de a magyar romantika tájjelölő módozatait is. A vers jelenetezésének szintjén ekképp a látásmód alakító ereje is közbeiktatódik. A képek közvetlenségének ábrándját ezért a kitüntetett érzékszervi artikuláció váltja fel, s a konkrét képek szemrevételezése mellett azok kijelölése és megalkotása is előtérbe kerül. A szem passzív befogadói státusa mellett a látvány aktivitása hangsúlyozódik, ami azonban nem a szubjektum alkotóerejéhez, hanem a nemzetkarakterben rejlő potenciálhoz kapcsolja a létesítés képességét: De más a magyar szem, Égő szikrájára Almatagon borúi Hosszú szempillája. Tekintete messze A síkságot járja, Visszapillant múltnak Ködös távolába.
