Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)

Témák és gyakorlatok

3. TANULÁS CSOPORTBAN Harmadik lépésben legyünk kritikusak (fekete kalap): mérjük fel a kockázatokat. Milyen veszélyeket, károkat, megoldhatatlan problémákat látunk? Mennyiben nem felel meg a foglalkoztató kialakítása az elképzeléseinknek, stratégiánknak, erőforrá­sainknak? Vigyázat! Mértékkel alkalmazzuk ezt a gondolkodásmódot. Amint az a mi csoportunkban is kiderült nagyon sokan elsőre azonosulnak ezzel a gondolkodás­sal, pedig a tagadás még nem a probléma megoldása. A túlzott mértékben alkalma­zott „fekete kalap” blokkolhatja a probléma megoldását. Most mindenki kapcsoljon az ésszerű derűlátás gondolkodásmódjába (sárga kalap): a gyakorlati megvalósítás módján gondolkozunk, értékeket és előnyüket keresünk, ami talán a legnehezebb és legnagyobb koncentrációt igénylő feladat. Általában ugyanis óvatosak vagyunk és szeretnénk elkerülni a hibákat, ezért a he­lyénvaló dolgokat nehezebben vesszük észre. A „sárga kalap” jelképezte optimiz­mus nélkül a kreativitás lehetetlen lenne. A „zöld kalap” a kreativitás: a megvalósítás újabb és újabb variációit fogalmazzuk meg, ötleteket keresünk. A felmerült javaslatokat módosítjuk, új ötleteket vetünk fel. Lehetőségek sokaságát hozzuk létre, amelyeket aztán még ellenőriznünk kell. Az utolsóként a sorban jön az ellenőrzés (kék kalap): ellenőrizzük, hogy a gon­dolkodási folyamatunk sikeres, helyes volt-e. Ebben a fázisban határozzuk meg a problémát, tehát azt, hogy miről is gondolkodunk. Levonjuk a következtetéseket, összegezzük az eredményeket és megfogalmazzuk a tennivalókat. A kék kalap a gon­dolkodási folyamat szervezője és irányítója. Ebben a gondolkodási módban tudjuk megszabni a kalapok sorrendjét és ügyelni a szabályok betartására. A „kék kalap” tehát sok esetben a gondolkodási folyamatot elindító és egyben záró gondolkodásmód. A különböző gondolkodásmódok tudatos elsajátítása gyakorlást igényel, különös tekinettel azokra a gondolkodásmódokra, amelyek személyiségünktől távolabb állnak. Törekedjünk rá! Tanulási stílusok A bevezető esszében már foglalkoztunk a Kolb-féle tapasztalati tanulás folyama­taival. Azt mondtuk, hogy „a tanulási folyamatot elindító stimulus egyénenként kü­lönböző pontokon is történhet. Más szóval az ábra nyolc csatlakozási pontja közül - saját tanulási stílusunknak megfelelően -, bárhol bekapcsolódhatunk a tanulási folyamatba”. Nézzük meg ezt egy kicsit alaposabban! Az ugyanis, hogy mi indítja el a tanulási folyamatot egyértelműen az adott egyén tanulási stílusától függ. Kolb 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom