Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Esszék
VÁSÁRHELYI tamás rajz-kiállításokra, amatőr képzőművész-kör vagy fotókör kiállításaira). Lehet a kiállítás maga a cél, maga az eredmény (Múzeumunkban idén 11 kiállítást nyitottunk... - Ez a büszke mondat nem foglalkozik azzal, milyen áron, milyen minőségben, kiknek, és hogy akiknek készült, azok megelégedésére készült-e.) Végül lehet a célunk a kiállítással valamilyen hatás kiváltása. Ez a leggyakoribb eset. Persze hatás az sokféle lehet, és ezek más-más kategóriába tartoznak, például az, hogy: • a múzeum a szorgalmas műhely benyomását kelti, • megnő a látogatottság és a bevétel, • okosabb, vagy érzelmileg megérintett látogatók távoznak tőlünk. Messzebbre mutató hatásról is beszélhetünk valakik műértésének, mások iránti toleranciájának fejlődésében, a természet vagy a hagyományos életmód iránti attitűdjük változásában — s aztán ezek következtében a külvilágban is bekövetkezhetnek változások... Határidő - Legtöbb tevékenységünket határidők szerint kellene végeznünk, de erről gyakran elfelejtkezünk. Ha a múzeumnak mindegy, hogy az évkönyve mikor jelenik meg, hogy egyáltalán megjelenik-e abban az évben, akkor nincs értelme határidőkről beszélni. De komoly múzeumról sem. (Ezért a bizonytalan finanszírozású kiadványokat inkább sorozatként, alkalmilag érdemes kiadni, mert akkor nem olyan feltűnő a foghíj.) Az elkészülés határidejét néha mi tűzhetjük ki, néha azonban a körülmények szabják meg (pl. a Nemzeti Kulturális Alap támogatású fejlesztések szerződésében van rögzítve a határidő; máskor egy évforduló, egy nagyobb eseményhez való igazodás kényszerít bennünket). Többféle határidővel is dolgozunk, pl. pályázati támogatás esetén a fejlesztés (kiállítás, kiadvány) elkészü- lési határideje után hagynak még kis időt az elszámolásra. Néha akkor járunk jól, ha a határidő messzi van. De gyakran tapasztalható, hogy a túl hosszú határidővel sem gazdálkodunk, egyszerűen halogatjuk a kezdést magát is, és az is előfordul, hogy a hosszú munkavégzés növeli a költségeket (pl. kötbérek, megnövekedő őrzési költségek, áremelkedések stb.). Erőforrások — Alapvetően háromféle erőforrásról beszélhetünk: anyagi, emberi és természetbeni erőforrásokról. Az anyagi erőforrások mibenléte világos, mindazoknak a költségeknek az összessége, amelyeket ki kell fizetnünk, hogy a projektünk célja elkészüljön. Az emberi erőforrások alatt kell értenünk a közreműködő személyek számát, de a szakértelmét is, és azt is, hogy munkaidejüknek mekkora részével dolgoznak a projekt megvalósításán. Ezeket a tényezőket akár forintban is kife44
