Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Esszék
_ AZ IRODALMI EMLÉKHÁZAK MENEDZSELÉSÉRŐL Értékelés Fontos, hogy a stratégiai terv során megfogalmazott feladatok megvalósulását számon tartsuk (és azt is, hogy milyen minőségben valósultak meg). Ha elmaradunk egy-egy feladattal, esetleg az egész távlati célt veszítjük el, így a stratégiai fejlesztést veszélyeztetjük. Ha kiderül, hogy a kitűzött cél megvalósíthatatlan, nem szabad csüggedni, újra kell kezdeni a tervezési folyamatot, most már tudatosabban. Talán mégis jobb így, mint hullámok kénye-kedve szerint hánykolódni. Ebben segíthetnek a marketingszemlélet bizonyos elemei. 4. A MODERN MÚZEUMI MARKETINGRŐL A marketing fogalmát az alábbi kiszélesítésben érthetjük és használhatjuk: A marketing a felhasználók (esetünkben pl. látogatók, irodalomtörténészek, a fenntartó), a termékek (esetünkben pl. állandó és időszaki kiállítások, kiadványok, a környék vonzereje) és az előállítók (itt az emlékház vagy múzeum sokféle dolgozójára gondoljunk) közötti optimális kapcsolat kialakításának elősegítésére használt munkaeszköz. A marketing tehát nem célunk, hanem segédeszközünk! Hatása lehet szinte mindenre, ami a múzeumban, az emlékházban történik. A szemléletmód lényege az, hogy az intézmény (mint előállító) nem kizárólag magából, adottságaiból, lehetőségeiből, szándékaiból kiindulva működik, hanem figyelembe veszi azoknak a véleményét és igényét, akik számára (kulturális és egyéb) termékeket és szolgáltatásokat nyújt. A felhasználók szempontja befolyásolhatja, hogy milyen terméket érdemes és milyet nem érdemes elkészíteni (érdemes pl. érdekes, vonzó című és külalaké kiadványt készíteni, nem érdemes csúnya és érdektelen, azaz eladhatatlan kiadványokat nyomatni, és aztán százszámra őrizni a raktárban). Több lábon állás A magyar múzeumok története (két évszázad során, de hangsúlyosan a rendszer- váltás előtt) a legnagyobb részben a fenntartóktól származó támogatásból való működéshez vezetett el bennünket. Ez a mentalitás még csak részben változott meg azóta, hogy a kultúrát a piaci viszonyoknak tette ki az ország fejlődése és helyzete, 39
