Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Esszék
A MŰHELYMUNKA-SOROZAT nem csinálom elég jól? Minden emlékház más, hogyan is láthatná más jobban, hogy nekünk itt mire van szükségünk? Már megint valami újítás, amiből úgysem lesz semmi! Na, egy újabb haszontalan tréning! Hol lesz nekem erre időm? stb. A sorozat programjának összeállításánál a legnagyobb gondunk valóban az volt, hogy milyen szakmai továbbképzés tudja a legjobban elősegíteni, hogy az irodalmi emlékházak hálózattá alakuljanak és partnerintézményekké váljanak? Kiknek a szakmai továbbképzése kulcsfontosságú e változáshoz? A szakfelügyeletért felelős országos intézményként sok mindenről volt tapasztalatunk, és tudtuk, hogy az irodalmi emlékházak kiállításait sok esetben nem irodalmi muzeológusok, hanem a megyei múzeumokban elérhető régész, néprajzos, történész muzeológus kollégák végezték némi külső (az adott szerző örökösei, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusai stb.) segítséggel, az esetek többségében kiváló eredménnyel. Ezt mutatja például egy sor olyan tapasztalat, ahol az elöregedett, mára méltatlan megjelenésű kiállítás tartalmilag még mindig magas színvonalú. Ilyen megfontolások alapján, és mert úgy gondoltuk, hogy az előrelépéshez minden gyakorlati tapasztalat és háttértudás egyformán fontos a műhelymunka-sorozatot nem kizárólag irodalmi muzeológusoknak, hanem minden olyan kollégának hirdettük meg, aki elkötelezett az emlékházak fejlesztése ügyében, dolgozzon bármilyen területen vagy beosztásban. A felhívásunkra májusban az első műhelymunkára több mint ötven kolléga jött el: múzeumigazgató, gondnok, kezdő irodalmi muzeológus, tanár, elismert szakmai tekintélyű kurátor, irodalomtörténész és nyugdíjas tárlatvezető. A csoportnak ez a sokszínű szakmai háttere és eltérő munkatapasztalata volt a legnagyobb előny és a legnagyobb nehézség is a műhelymunka-sorozat programjának megvalósítása során. A SOROZAT PROGRAMJA; ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI A műhelymunka-sorozat programjának összeállításához szakembereket kértünk fel januárban. A tervezésben résztvevők különböző szakmai tudással, gyakorlattal és a műhelymunka-sorozat prioritásairól vallott elképzeléssel kezdték meg az együttgondolkodást. A múzeumi tanulást fontosnak tartó gyakorló pedagógusok, múzeumpedagógusok, oktatáskutatók, irodalmi muzeológusok és a muzeológusképzésben, illetve továbbképzésben aktív oktatók vettek részt ebben a munkában, folyamatosan keresve azokat a közös pontokat, amelyek mentén a műhelymunkasorozat tervezhető lett. 13
