Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)
4. szám
— 55 — válván, vegyült természetéhez képest a kórnemtö lobos természetű lévén , más orvosságokat kiván , és másokat akkor, midőn a kórnemtö nálhacsúzos jellemet öltött, — Az idült vérfolyásoknál a kórnemtőre figyelemmel lenni, elkerülhetetlenül szükséges, valamint a himlőnél, és egy szóval minden más bajnál, — De hát tették-e ezt eddig orvosaink az egyenesen az időváltozás által okozott betegségeken kívül más bajoknál? nem igen biz azt, hanem minden mellékindicatio nélkül a kivált némelly betegségek ellen ajánlott speciíicumok hosszú litániájának esvén , ha végig mentek egyszer rajtok, perdentes numerum incoeperunt iterum. Részemről hajlandó volnék minden betegségnél két diagnosist állítani föl, még pedig a.) egy diagnosis genialist a kórnemtötül véve; b.) egy diagnosis topico-gcneticát, a bajleptc életműtől vettet, melly t. i. a betegség lefolyásának különböző stadiumai alatt, kaleidoskop változván, gyógyindicatióimat mindenkor e két diagnosishoz illeszteném. Melly két-rendü diagnosis eredményébül a betegség tőokát alapítanám meg minden egyes esetben, s ennek minden egyes időszakában. A kórnemtö által a betegségre nyomott bélyeg — némelly kivétellel — jobbadán az egész kórlefolyás alatt nagyobb vagy kisebb fokban változatlanul végig húzódik, holott a betegség lopico-genetica diagnosis által meghatározott része — mint említem — minden pillanatban változik ; s a kettő úgy tekintendő mintegy szakadatlan folytonosságu sodrony , melly bélül szolgálván , kivül eldiribolt ugyan, de még is egymásba fonódó szálakkal tekertetik körül. — A bél a betegség kórnemtö-szülte része, az eldiribolt szálak a betegség topico-geneticai részét teszik. Amabbul jobbadán az egész test részesül, csak hogy egy helyütt ütvén föl sátorát, topico-geneticai dulását itt viszi véghez, mérgét ilt adja ki leginkább. A kórnemtei vagyis genialis kórisme megtételére, mint a mondottakbul kitetszik , két út szolgál, t. i. az előleges vagyis idöjárattul vett, és az utólagos vagyis a kórnemtö irányában a juvantibus et noeentibus nagy mérték szerint vett gyógymaximai út, mind a két út egyesitetterőket kiván, különösen pedig