Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

3. szám

43 nagyobb fokra emelkedett, minthogy sok esetben halállal végződő igazi himlővel szövetkezett. E hónapban a mindennapi heveny kórokhoz tartoztak a félbehagyó lázak, mellyek közönségesen minden-vagy harmadnapi nyomatúak voltak; ezeknél mint sajátság tűnt föl: 1-ször. Hogy a rohamok anticipálni szoktak, s a mindennapi nyomatúaknál a harmadik roham után már ideges kórjelek állottak be, mellyek az orvost a kína alkalmazására buzdították. 2-szor. Leggyakoribban lépfájdalmak és íúltenyészettel voltak kapcsolatban, olly annyira, hogy könnyen Piorry véleményére lehetett volna jőni, ki szerint a lépbántalmat a félbehagyó láz egyedüli okául kellene elismerni; mert egy eset sem fordult elő, hol a májnak nevezetesebb kóros állapota jelen lett volna. A visszaesések ez idén is gyakoriak valónak; az egyes rohamok alatt pedig csalóka hörglobbal vagy hányszékeléssel léptek föl. A lobos betegségek köréből hashártyalobot, és nem ritkán ezen hártya májt boritó részének gyuladását két fölnőtt egyénnél pedig lázas fodormirigylobot láttam, mellyek eggyikónél a szomszéd hashártya is genyedésbe menvén át, a tályog a hastakarókon kifelé nyílt meg. Ezen eset egy olly egyént lepett meg, rnelly Olaszországban ezelőtt három évvel ugyanazon betegségben szenvedett. Az elválasztási kórok sorából hurutos hasmenések és vérhas voltak tárgyai gyakorlatomnak, igy szinte a havi tisztulás — mennyiségre nézve — néraellykor igazi vérfolyássá változott; hasonlót aranyeres rohamoknál is lehetett tapasztalni. A kisdedeknél hurutos lázas bántalmakon kivűl veszedelmes agykér és hátgerinczlobok voltak gyógyítási tárgyaim. A kütegekre nézve himlőkét (varicella) háromszor láttam a nélkül, hogy a máskor 4—5 napig tartó csorvás vagy hurutos lázra mutató előjelekből a küteg kifejlődését csak gyanítanom is Jehetetl volna.