Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

9. szám

— 137 — fülek megkékesedtek , vagy fenésedésnek nyomai mutafkozának, a halál minden kétségen kivül bekövetkezett; de szintén rosz jelnek tekintődhetett, ha a beteg — föltűnő könnyebbség nélkül — kimerítő izzadástól lepetett meg. A hagymáz eme nemének kitörésével fő figyelmet követel maga a ragály, mellynek kifejlődését szellőztetés, a betegeknek ritkítása, szabad levegő, savak, különösenzüldlősavból fejlesztett gőz, végre a ragálytél fertőztetett házi és ágyi eszközök eltávolítása által lehetségig gátolni kell. Mennyiben leheténk képesek ezen kívánságoknak megfelel ni , mi, kik az inte— zet körülményeivel és a helyszűke miatt tett intézkedésekkel közelebb ösmeretségben állottunk , legjobban megtudhatjuk Ítélni ; annyi minden esetre bizonyos , hogy erélyes kezdetbeni föllépés által igen igen sok veszélyt ki lehetett volna kerülni! Magát szorosan a gyógymódot illetőleg, meg kell jegyeznem , hogy a hagymáznak egy bizonyos orvoslás módja nincsen , ámbár voltak és vannak jelenleg is többen, kik majd ez majd ama gyógyszerhöz különös bizalommal ragaszkodnak ; az egyszer fejlődésnek indult hagymáz minden orvosi igyekezet daczára megfutja időszakait, s azt lefolyásában félbeszakítani nem áll orvos hatalmában, itt nem marad egyéb föladata, minthogy a betegséget, — egymásra következő szakain szerencsésen keresztülvezetve — a betegnek életét ekkép tartsa meg. Ezen szempontbul és meggyőződésből indulva ki, a most crdeklett hagymáz egyszerű szelídebb alakánál a gyönge lobcllcnes és csillapító gyógymód, nevezetesen nyálkás hüsitő szerek, u. m. salétrom, szalamiasó , voltak hasznosak, mert ezek a véredényrendszerbéli izgatottságot mérsékelve, egyszersmind a beteges takonyhártyákra is üdvös hatást gyakorollak. A kiiteg fejlődésével a savak , különösen gyöngébb mcllüeknél a vilié, másoknál pedig a zöldlősav használtatott sikerrel, mellyeket a bőrön előmozdítandó bírálatok kedveért, főkép ha mellbéli változások is jelenkeztek, legörömest adám hánytató gyükérforrázatban, s csak ritka esetekben váltam föl ezeket erősebb izzasztókkal, vagy imitt amott mutatkozó ideges jelenségek kedveért izgató szerekkel, p. o. kámforral. Étrendi szempontbul egyszerű leveseken, nyálkás fözeteken kivül, savanyűs italok és főtt gyümölcsök voltak azon segédeszközük, mellyekhöz betegeimnél folyamodni szerettem. j