Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

8. szám

— 122 — a folytonos hugyrekedésnél sem tartóztatik egészen vissza. Atnus­sat ezen visszatartóztatást a szűkebb helyeni nyákrészecskék le­rakásainak tulajdoüíija. Ncmellyeknél ez a legnagyobb nehéz­ségeket okozza, a vizellet csak néhány csöppje bocsátásakor is, még ismét mások ugyanazon föltehető kürülme'nyeinél a húdeső­nck igen könnyen vizellnek , úgyannyira, hogy ők hinni sem képesek a szorulásban! saját szenvedésüket. Ezen tünemény egy idejüleg folyással és e nélkül is tör­ténhetik, és ezért I. Hunter azon állítása helytelen, miszerint a luídcső szorulást görcstől származtatja, melly azonban miként (akár, vagy más geny kifolyás járult hozzá, megszűnik, és a vizellet mint rendes állapotban átfolyik. Ellenben fílandin és mások a tökéletes hátratartóztatás okát a megszűkült helyeni lob­nak és a takhártya megdagadásának tulajdonítják. A szerző nézete szerint azon szövetek , mellyek szoru­lásokat föltételeznek , görcsre épen nem, és dagadásra csak kis mértékben alkalmatosak, mivel szorulásoknak , mellyekct a hűd­cső lobossága vagy sértése előzött meg, a rendirányos szöve­tek rostosra való átváltozása teszi fő alapját, és pedig képtelen a görcsös összehúzódásra, de kevesebb edényekkel is bir, hogy­sem megdagadhasson. Miért is magával a szorulással tökéletes visszatarlóztatás szerencsére ritkán van párosulva, mivel az ér­zés szerint Ítélvén, mellyct a hiídcsö összenyomásakor s ezál­tal visszatartóztatott vizellcífolyáskor a vizellésrei heves inger melleit tapasztalni, a cső falai ollyan feszültségnek több ideig csakugyan ellent nem állhatnának, ha tunnan a szükült helyen még más enyhítő ellenzékcse nem járulna hozzá, ahoz hasonló, mit a cső legelőli részének igen nagy érzékenységénél tapasz­talni. Bátor ezen ellenzék nem a dülmirigy tájékán keresendő, mivel ép állapotában e rész összehúzódni nem bir, már mirigyes sűrű testalkatásánál fogva sem, és kóros állapotban, szorulá­sokon, a dülmirigy tályogain és dagain kivül a vizelletfolyást semmi nem gátolja. E helyeni szűkülések azonban a legritkább kórboneztani előjöveményekhez (Vorkommniss) tartoznak; (ályo­gok pedig közönségesen egész más ismertető jelek által mutat­ják magukat, és a vizelletfolyást igen gyéren gátolják; a dül­mirigy dagai végre ritkán jonck a húdeső szorulásaival egyi­dejűleg elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom