Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

5. szám

— 77 — retesek, — s talán ezek is csak a gyöngébbek *) —; de ezek is méltók átalános figyelemre, mivel olly vidékeken tűnnek elő, mellyeken a czélszerü gyógyintézetek fölszerelése orvosi igények értelmében részint már megtörtént, részint könnyebben kivihető mint másutt. Ezen gyógyhelyekhez tartozik rövid időtől fogva Felső-Bajom a medgyesi székben, melly Medgyes várostól egy kis órányi távolságra fekszik. Az ásványforrások a falutól 400 ölnyire fakadnak egy patak mellett, s jelenleg hat medenczébe foglalvák , mellyek következőleg neveztetnek , u. m. Ferdinánd Templom-, József- és Szabadfürdő, Merkelkút és Sziklaforrás. Ezek közül 3 szolgál leginkább meleg fürdő készítésére, a másik három részint meleg , részint hideg fürdőknek, részint pedig átszállításra távol vidékekre is. Mellőzzük ez alkalommal a távoli olvasókra nézve k evesbe érdekes hely viszonyokat, s fordítsuk figyelmünket az átalában vonzókra. — A4 először nevezett forrásnál legfeltűnőbb előttünk a szénsavszesz nagy mennyiségű előjövetele, ennek mennyisége olly nagy, hogy minden égő testtel meggyujtathatik ; s kísérletképpen már a főforrás fölibe alkalmaztak is egy faedényt, mellynek feneke bádogcsővel van ellátva ; ezen cső 5 kinyúló csúcsba végződik , mellyeken a kiömlő szesz meggyújtatva világos-sárga élénk lánggal ég. **) Egy iilyetén jelenségnek természetesen már jókor bámulattal kelle eltölteni a falvak együgyű lakosait. *) Erdélynek minden számos sóbányái s az ezek fölfogása által képződött tavak vizökben kisebb nagyobb mennyiségű iblany- és büzenyvegyeket tartalmaznak. Ezen igen gyakori előjövetel mellett iblanytartalmu forrásoknak ismerjük még: a Zaizonil (kivált a Ferdinándforrást), a Kis-Sáros, Kis-Szármás, Szitás Keresztúr, Udvarhely, Szamos-Újvár és Kádpatakon (Rohrbach) létező forrásokat, mellőzve azon savanyú vizeket, mellyekben pusztán csak nyomdokai vannak az iblanynak, s talán nem is mindég, millyenek : Borszék, Somlyó, Élőpatak ?, Dombhát?, Radna? — Lötete? s Korond savanyú vizei. **) Ezen forrásról is azt regélik, hogy egy pásztor fedezte föl, midőn tüzet rakván a fű nagy kiterjedésű helyen lángra kapott- Az első tudósítás Felső-Bajomról Frankenstein Bálint szász gróf egy versezetében foglaltatik (1660). E viz úgy látszik ismeretesebb volt, minthogy róla Gr. Marsigli, továbbá Rothen E. R (Memorabilia F.uropae. Ulm 1749.) Caspari (Siebenbürg. Quartalschrift. B. II. S- 207.) és Cranz emlékeznek.