Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)
5. szám
— 78 — Az imént emlitctt 4 forrásnak több rendbeli vegybontása van birtokunkban; az orvosi évkönyvek (Med. Jahrbücher 1813. XI. 1. S. 57—59) az 1808-ban egy bizottság (Nyálas Fer. protomedicus, Gergely fi András főorvos, és Mészáros György sós tiszt) által végrehajtott vegybontás eredményét következőleg adják elő: Egy pintben foglaltatik. Sósavas szikélegböl — — — 387 szemer — mészélegböl — — — 95 — — keserélegből — — — 56 — A szilárd alkatrészek összege átalában 2 obonban 147 szemer. Fajsúlya = 1100. Hévmérséklete 11" R., midőn a légé -F17« R. volt. Ezen vegybontás nyilván tökéletlenül és hiányosan hajtatott végre. Pataki az itt előadott alkatrészekhez sorolá még (1814) a vasat. Bélteky (Conspect. syst, practicus aquarum mineral, m. princip. Transylv. indig. 44 lap) adta az első , mennyilegesen is határozottabb vegybonlást, szerinte 16 obon viz tartalmaz : Sósavas szikélegböl — — 415 V25 szemert — keserélegből — — 18 %5 — — mészélegböl — — 15 4 7/ioo — Erőmüvileg elegyült agyagból — 1V25 — Vonatanyagból — — — — ay, 5 — E viz iblanytartalmát legelőször Tognio tanár fedezé föl, a magyar- és erdélyországi ásványvizeknek fáradhatlan, nagy áldozatoka) tett, munkás s épen ennélfogva nem méltánylottújabb időbeli hydrographja. A legtökéletesebb vegybontást szolgáltatta azonban Stenner Péter József gyógyszerészmester 1846ban. E szerint a TemplomFerdimindJózsef- és Szabad-fürdóben egészen hasonló alkatrészek vannak, még pedig 16 bécsi obonban 332 szemer szilárd alkatrész, u. m. Szikhalvag — — — 250, 040 szemer Mészhalvag — — — 31, 338 — Keserhalvag — — — 39, 297 — Kénsavas szikéleg — — 1, 957 — Szikiblag — — — — 0, 617 — Szikbüzeg — — — 0, 280 — Szénsavas mészéleg — 4, 912 — ,, keseréleg — 2, 672 — „ vasélecs — 0, 050 — Életmüves anyagok és vonatanyag 0, 837 — Összeg 332, 000 szemer.
