Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

3. szám

— 36 — tattá, meredt lábai az azokat meghajtani kívánó erőnek nem engedtek , vöröses szemei nyitvák. Ezen dög ugyan meg nem győzött, hogy veszett lett légyen életében ; mind a mellett fontolóra vévén az egész eset folyamát, föltettem magamban, hogy teendőimet ugy rendelem el, mintha az (t. i. veszett) lett volna. Ennek következésében városunk bíráját azonnal fölszólítottam, vizsgáltatná meg, merre járt a kérdésben forgó kutya, és lövetné agyon mindazokat, kikkel csak érintkezésbe is jött. Mit ó nagy pontossággal végbe is vitt, és más nap hirül hozta, hogy nyolez kutya lövetett agyon. Most már a fönt emiitett flú gyógyítását eszközlendó határoztam, hogy két sebét legalább 6 hétig bő genyedésben tartandom, belsőképen pedig az ezen irtóztató kór elleni leghathatósabb szereket használaudom. Nagy szigorúsággal vittem végbe , a mit határoztam. A két fekély élete utolsó perczcig még genyedezett; belső orvosságot pedig 4 hétig szedett, olly renddel, hogy az első héten keresztes tárnics (gentiana cruciata), a másodikban körisrobar port (Pulv. Cantharidum), a harmadikban édes higanyt, a negyedikben szepnónyegyökér- port ( Pulv. Rad. Belladonnae ) olly adagban fogyasztana el , hogy a kívánt ellenhatást észrevehettem. Az ötödik és hatodik hétben semmit sem veit be. A fiú azon idő alatt vig volt, minden működései rendben valának, (kivéve azoknak változásait, meliyeket a vett orvosi szerek előidéztek), egész november hó 18-dikáig. Az nap rosszul kezdett lenni, init annya a sok kolbász s hurkának tulajdonított, mellyet disznótor alkalmával elfogyasztott. Minthogy azonban megváltozott egésségi állapolja a következő két nap sem javult: november 21-kén jókor reggel hozzá hivattam. Oda érvén, annya ölében talaltama fiút, ki egészen észen, lett kérdéseimre helyesen felelt, hasát, torkát, fekélyes bal alkarát fájlalta, enni inni nem akart, széke már harmadnap óta nem volt, érverése rendes , valamint lélegzése és a többi működései is. Hasát tapogatva, azt érzékenynek, de nem dagadtnak találtam, nyelvét vonogatás nélkül mutatta, száját jól feltátotta, és én a száj és torok oldalait egésséges állapotban találtam. Bekötött bal alkara fekélyeit megnézvén , azokat genyedésben és kék vürösségüeknek találtam. Ezen körülményekben rendeltein neki édes higanyt, hogy széket mielőbb előidézzen, gondolván, hogy ezen kórjelek ta-