Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)
9. szám
— 139 — össze lehet szorítani. A tapasztalat Jobard nézeteit igazolta, útidon egy hajón lévő utasok , kik tanácsát mcgfogadák cgyhoszszu és nehéz tengeri utazás alatt, mentek maradónak a betegségtől. — (Gaz. med. dt Paris 1846.) Ebvészmuy vittáncz ellen. Dr. Trousseau az ebvészmagot két oknál fogva használja a szóbani betegségben, még pedig először azért, ntivel a vittáncz legtöbb eseteiben tökéletlen féloldali szélhűdés van jelen; másodszor pedig azért, ntivel az eb vészmag dermenetes összehúzódásokat idéz elő, s ennélfogva reményleni lehet ez által, hogy a tagok kóros mozgékonysága (Volubilitas) elenyészik. Szerző 13 betege közöl meggyógyult 10; a javulás már 8 nap múlva mutatkozott, egy hónap tnulva pedig jobbadán bevégződött a gyógyulás. A meggyógyultak között egy élénk eset igen nevezetes volt, ntelly 12 éves gyermeknél önfertezés következtében támadt. Trousseau azonban a kénsavas szoral (Sulf. stryehnini) használatát javalJja sürgetöleg, minthogy egy oldalról az eddig kedvelt ebvészrnag- vonat (Extr. nucis vomicae) jobbadán rosszul van készülve, vagy legalább a labdacsalakban hamar összesürűdik, más oldalról pedig a tiszta szoralnak a nehéz olvadhatóság áll útában. Szerző 5 Centigr. kénsavas szoralt 100 gramme szörpben oldat föl, s kezdetben 10gramme-ot ád ezen készítményből naponként, 4 adagra osztva. Azután naponként 5 gramine-val növeli az adagot, mig a fejen viszketegség, s a tagokban csekély meredség köszönt be. Ezen időpontban többé nem szabad az adagot növelni; hanem néhány napig ezen adag mellett kell maradni, mire aztán lassanként kell visszafele menni. Végre egészen föl kell hagyni ezen szer használatával, mikor már csak múlékony grimassok vannak jelen, mellyek az illyetén betegeknél húzamosb ideig meg szoktak maradni. Ezcti fö szeren kivül azt ajánlja Trousseau, hogy a netalán jelenlévő többi javalatoknak is elég tétessék, s igy például sápkórosoknál vaskeszitmények, méhkóros szöveménynél pedig görcsellenes szerek adassanak. — (Gaz. med. de Paris 1846.) T.