Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 10. kötet, 1-25. sz. (1846)

2. szám

— 27 — le nem szokott tálállatni. Azonban 12—36 óra múlva a tnlheveny agyvizkórt gyakran már meg lehet ismerni, az alheveny folyamát sokkal későbben. Ha ennél a kórisme eleinte valamire támaszkodhatik — ez talán bizonyos meredaége a szemeknek s mód fölött nagy mérgesség. De a tálheveny folyam gyakran minden egyéb előzmény nélkül csak hányással kezdődik. — Összehasonlítván egymással e három leirt kórfolyamot, azt találandjuk , hogy komoly arczulat, ingerlékeny kedély, hányás , lehúzott hassal — a már létező betegségnek legállandóbb kórjelei. Ha ezek mellett az önkénytelen éleshangu fölsikoltások a fej ekkori hátravetésével is jelen vannak — a betegség természete körül többé kétséget nem is táplálhatunk. Ki ezen sikoltások módját jól ismeri, midőn azokat tapasztalja bizton tudhatja, hogy azon fejbántalom agyvizkór. Egyesen véve, ezen kivűl nem ismerek olly jellemző kórjelet. De ezen fölsikoltások nem mindég jelenkeznek , sigycsak az előbbi sorokban összeállított jeleneti kapcsolat érdemli legnagyobb bizodalmunkat , s kórisméi útmutatást leginkább csak ez képes adni. — Nevezetes . hogy fejfájásról nagyon ritkán s csak nagyobb gyermekek szoktak panaszkodni. Ez arra látszik mutatni, hogy nem az agykérgek, hanem az agy eredetileg bántalmas s érzési működése zavart. Nem ritkák ez esetek , mellyeknél csak akkor lehetünk biztosak az agyvizkór jelenlétéről , midőn már bő izzadmány történt; és vannak olly esetek is, mellyek kezdettől végig — a bonczolatig — bizonytalanok maradnak. Kórisméi zavar, legkönnyebben történhetik a heveny agyvizkór s a heveny agykérlob vagy forró lázas fejelfogultság között. E tekintetben a czikk végéhez csatolt észrevételekre figyelmeztetem az olvasót. Eredetileg, s azelőtt egésséges gyermeken beálló ránggörcsök épen nem jelentenek agyvizkórt. A ki pontosan fölfogja vázlatainkat, az hagymázzal szintolly kévéssé, mint féregkórral fogja fölcserélhetni a heveny agyvizkórt. Leendnek orvosok, kik nagy hibaként rovandják meg , hogy a heveny agyvizkórt nem osztottam el három vagy négy szakra (stadium). Minden betegségnél egy kissé nehéz, metszetes határvonalokkal szakokat alapitni; de az agyvizkórnál